Sikerült visszafordítani a demenciát

2019. február 21. 4:48
A demencia, az elbutulás sajnos egyre gyakoribb betegséggé válik az emberi életkor meghosszabbodásával. Ennek megállítására több módszerrel próbálkoztak már, de most az MTI híre szerint remény lehet a folyamat visszafordítására is, igaz, egyelőre csak egereken sikerült ezt végrehajtani.

A tudósok két új megközelítést alkalmaztak. Az egyik kutatócsoport, a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményének tudósai MRI-felvételeken mutatták be, hogy az emlékezetvesztést és az elbutulást az agyba szivárgó molekulák is okozhatják.
    
Az agyban mások az erek, mint a szervezet többi részében: csak tápanyagokat, oxigént és egyes gyógyszereket engednek be, nagyobb, esetleg veszélyt jelentő molekulákat nem. Ezt hívják vér-agy gátnak.
    
Az agyi felvételekről kiderült, hogy az öregedéssel a vér-agy gát „kilyukadhat": a negyvenes éveikben járók 30-40 százalékánál, a hatvanasoknak 60 százalékánál jelentkezik „szivárgás".
    
Az is látszott a felvételeken, hogy a szivárgás területein gyulladás alakult ki az agyban. Daniela Kaufer, a kutatócsoport vezetője elmondta a BBC-nek, hogy kutatásukban olyan fiatal egereket használtak, melyeknél a vér-agy gát szivárgott, és amelyek az öregedés sok jelét mutatták. Sikerült találniuk olyan szert, amellyel ki tudták javítani a gát károsodását, ezzel megállították a gyulladást.
    
Az agy öregedésekor a sejtek degenerációjáról és pusztulásáról beszélünk. Az eredmények azt mutatták, hogy nem pusztult el semmi: a sejtek a helyükön maradtak, csak a gyulladástól kellett megszabadítani őket" – magyarázta.
    
Egy másik kutatás során kanadai tudósok az agy – sok betegségben kimutatott – „gyenge láncszemeire", a szomatosztatin-pozitív agysejtekre koncentráltak. Ezek az információ kódolásában vesznek részt és elsőként esnek károsodás áldozatául: a jelek, amelyek ezekből a sejtekből érkeznek, túl gyengék lesznek ahhoz, hogy a környező neuronok felfogják őket és továbbítsák az agy más részeibe.
    
Etienne Sibille, a Torontói Egyetem kutatója azonosított egy anyagot, amely felerősíti a jeleket. A konferencián bemutatta, ahogy idősebb egerek, amelyek előzőleg nem tudtak kitalálni a labirintusból, a szer beadása után ugyanolyan jól végrehajtották a feladatot, mint fiatalabb társaik, akik nem kaptak a szerből.
    
Sibille azt reméli, a klinikai kísérleteket két éven belül elkezdhetik.
    
Óvatosságra inti a kutatókat az a tény, hogy az egérkísérletekben kipróbált szerek az esetek nagy többségében embernél nem hatásosak. Mindkét kutató azonban azt reméli, módszere esetében másképp alakulnak a dolgok.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés