Hívom a családokat – Május

2018. május 16. 9:08

Bíró László
Magyar Kurír
A házasság csak ízelítő a boldogságból, nem maga a boldogság. Aki boldog akar lenni, ne keresse azt egyedül a házasságban. A házasság a tökéletes örömhöz vezető út kapuja.

„A házastársak végső célja tehát nem egy földi szövetségbe való belépés, hanem az örök egyesülésbe, Krisztusnak, a vőlegénynek és menyasszonyának, az Egyháznak a nászába való bekapcsolódás. Ha ez az alapvető irányultság hiányzik, a házasság elveszíti jelentőségét és stabilitását. Az örök távlat teszi igazán emberivé, nélküle minden értelmetlenné és zavarossá válik. Erre vezethető vissza a házasság korunkban elterjedt válsága is. A házasság csak ízelítő a boldogságból, nem maga a boldogság. Aki boldog akar lenni, ne keresse azt egyedül a házasságban. A házasság a tökéletes örömhöz vezető út kapuja, de aki megáll a kapuban, kockáztatja részvételét az örök nászlakomában. Sürgős feladatunk, hogy hitelesen hirdessük Jézus Krisztus evangéliumát, hogy megmutassuk: »Krisztus megtestesülésében magára veszi az emberi szeretetet, megtisztítja, beteljesíti azt, és Lelke révén megajándékozza a házastársakat azzal a képességgel, hogy meg tudják élni azt, átjárja egész életüket a hit, a remény és a szeretet. A házastársak így fölszenteltetnek, hogy sajátos kegyelmük által építsék Krisztus testét és így családegyházat alkossanak.« Ez azonban nem jelenti azt, hogy a létrejött családegyház minden vallási feladatot magára vállalhat. Ellenkezőleg, a családokról való egyházi gondoskodás elsőrendű feladat, mert »a család jóléte döntő jelentőségű a világ és az Egyház jövője szempontjából«; sőt »az Egyház azért, hogy teljesen megértse saját misztériumát, úgy tekint a keresztény családra, mint olyasvalamire, ami őt őseredeti módon nyilvánítja ki.«

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem is ezt írta. Na fuss neki még egyszer, és még egyszer és....

A szerző családreferens.

A zsidóé pl. azért nem volt, mert a nő nem adhatott válólevelet.
Viszont a férj, simán.
Házassági válság biztos abban a korban is volt, de a nők nem dolgoztak, és akkor hogy tartsák el magukat? Mert a gyerekeket nem is vihették volna magukkal.
Egy indiai nő azt mondta és szerintem igaza van, hogy nálunk, Magyarországon a nők könnyen és meggondolatlanul válnak. Vagyis, - ezt én mondom, akkor mondjuk ki a válás szót, amikor borulnak a dolgok és nem alszunk rá, nem fontoljuk meg.
Ami a jellemző, hogy a nő a férjénél rosszabb szeretőt választ. Aztán jönnek szép sorban egymás után az "apukák" akiket bemutat a gyerekének.
Az egyházi házasságok azért nincsenek végveszélyben.
Abba hagyom, mert ez hosszú és pont neked akarok írni a Teremtés könyvéről.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés