Bálint-nap vagy Valentin-nap?

Február 14: a szerelmesek napja

2017. február 14. 9:18
Valentin-napként terjedt el, de Szent Bálint napja azelőtt is ismerős volt a keresztény kultúrkörben, hogy a virág- és édességárusok nyugatról áthozták volna a szerelmesek napjához fűződő hagyományokat. Február 14-én világszerte több milliárd virág, bonbon, apró meglepetés és üdvözlőlap cserél gazdát. A család.hu írása.

Ha a Valentin-nap eredetét keressük, egészen az i. sz. 3. századi Rómáig kell vissza mennünk. A Valentin nap története sűrű homályba burkolózik, így pontosan nem ismerjük az eredetét. Mindössze annyi biztos, hogy a keresztény és ókori római tradíciókhoz is köze van – írja a család.hu.

Február 14-e már az ókori Rómában is ünnepnapnak számított, a helyiek ugyanis ekkor emlékeztek meg a városalapító testvérpárról, Romolusról és Remusról, akiket a hagyomány szerint egy farkas nevelt. Lupercalia ünnepén (a szó a latin farkas kifejezésből származik), szokás volt, hogy a fiatal lányok Juno templomába mentek, és szerelmi jóslást hallgattak.

Három különböző szent

A tavasz közeledtét jelző február a szerelmesek hónapjának számít a római civilizáció óta. A katolikus egyház három különböző szentet ismer Valentin, illetve Valentinus néven – mindegyikük mártírhalált halt. Az egyik legenda szerint Valentin a harmadik században papként szolgált egy római templomban. Abban az időben élt, amikor II. Claudius császár rájött arra, hogy az egyedülálló férfiak sokkal jobb katonák, mint akiknek családjuk van, ezért betiltotta a házasságkötést. Valentin szembeszállt a hatalommal, és titokban továbbra is összeadott fiatal párokat. Amikor Claudius ezt megtudta, halálra ítélte a papot, akit éppen február 14-én végeztek ki. Egy későbbi legenda emleget még egy fiatal vak lányt is, aki a történet szerint a börtönőr gyermeke volt. Valentin megsajnálta, és imáival meggyógyította. Kivégzése napján pedig egy levelet küldött a lánynak azzal a felirattal: a te Valentinod. Innen ered az angolszász kultúrában ismert üdvözlőlapokon olvasható felirat, a Be my Valentine, azaz a Legyél az én Valentinom! Valentint ma vértanúként tiszteli a katolikus egyház, és emlékére cserélnek szívet hívők és hitetlenek. Igaz, csak papírszívet, de örök jelkép az is, és nemcsak a szerelmeseknek jár, hanem a jó barátoknak is.

Az angolok már 1446-ban ünnepelték ezt a napot. A lányok szív alakú lapra írták szerelmük nevét, majd a fiúk kabátjára tűzték azt. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek is. A XIX. században pedig már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek február 14-én.

A Valentin nap hagyománya mára az egész világon elterjedt, de nem mindenhol egyformán. Japánban például február 14-én a nők ajándékoznak csokoládét a számukra kedves férfiaknak, amit azok egy hónappal később, március 14-én, a Fehér napon fehér csokoládéval köszönnek meg. A howaito dee kampányát a Japán Édességgyártó Szövetség indította el 1978-ban, arra ösztönözve a férfiakat, hogy viszonozzák a Valentin-napon kapott édességet – nem is akár hogyan, íratlan szabályok szerint kétszer-háromszor akkora értékű ajándékkal. Aki nem így tenne, óhatatlanul is a kapcsolat elvágását, befejezését fejezné ki...

Virágnyelv

Régebben a férfiak és a hölgyek is pontosan tudták, melyik virágnak milyen jelentése van. Valentin napon a virágok „felértékelődnek” és a szónál is többet mondanak. Mára ez a tudás kezd elkopni, érdemes tehát felidézni. Minden romantikus szerelmes tudja, hogy érzéseit a rózsa fejezi ki legjobban, azt viszont már kevesebben sejtik, hogy a jázmin a barátság virága. Akinek február 14-én (és máskor) amarillisszel kedveskednek, büszke lehet magára, ez a virág ugyanis a büszkeség jelképe. A szegfű, a szeszélyesség virága, komoly szerelmet jelent, a tulipán pedig, a nőiesség virága , lángoló érzelmekről árulkodik. Az orchidea – a kifinomultság virága – a mély tisztelet jelképe, a margaréta azonban a változatosság virága – az ajándékozó kicsit bizonytalan, ha ilyet választ. Az írisz, a remény virága, szexuális üzenetet hordoz, míg a begónia, a jövő virága, a vágyakozás jelképe.

„Költő szerelme szalmaláng, azért oly sebes és falánk”

Valentin-nap ünnepe a kilencvenes évek elejétől kezdett elterjedni itthon, érdekes módon nem a magyar Bálint névalak szerint, hanem az angolszász Valentine’s Day nyomán Valentin formájában. Sokan azért nem szeretik ezt a napot, mert szerintük másról sem szól, csak a giccses meglepetésekről és a pénzkidobásról, ez azonban csak részben igaz. Eredetileg éppen az volt az üzenete, hogy az emberek apró, többnyire kézzel készített tárggyal kedveskedjenek egymásnak. Mivel az ünnep nem csak a szerelemről, hanem a szeretetről is szól(t), szokás volt a családtagok és a barátok közötti ajándékozás is.

És, hogy Bálint-nap van-e február 14-én vagy Valentin? Arany János Hamlet-fordításában Ophelia így énekel:

„Holnap szent Bálint napja lesz
Mindjárt reggel, korán,
És ablakodnál párodul,
Ott leszek, én leány.
Kelt a legény, felöltözött,
Ajtót nyitott neki:
Bement a lány, de mint leány
Többé nem jőve ki.”

 

Higgyük el, hogy Arany János angolul is, magyarul is egyaránt jól tudott.

A jelszó: romantika; programok országszerte és a nagyvilágban

Valentin-nap alkalmából különleges, felnőtteknek szóló tárlatvezetéseket tartanak a gyulai Almássy-kastélyban, a várban pedig a reneszánsz szerelemről és a korabeli párválasztásról, esküvői szokásosokról hallhatnak az érdeklődők vasárnapig.

Különleges élő műsorral jelentkezik a Vígszínház Valentin-nap délutánján. A VígLive című műsor első adását február 14-én 17 órakor nézheti meg a közönség a színház közösségi oldalán. Benne a Szentivánéji-álom című új bemutató szereplői és alkotói fognak mesélni az előadásról, illetve együtt járják körbe a szerelem témáját is.

A Fővárosi Nagycirkuszban is a szerelmeseké és a romantikáé a főszerep. Február 15. és 19. között randevújeggyel is nézhetik a szerelmespárok az előadásokat, valamint kivetítők segítségével üzenhetnek is a kedvesüknek.

Egy csók fejében ingyen mehetnek be a szerelmesek 14-én a Fővárosi Állat- és Növénykertbe.

Aki pedig múltidézésre és távolabbi vidékre vágyik, felkeresheti a Szűzies Szeretők Házát Olaszországban. A Vezúv kitörése által 79-ben elpusztított ókori város, Pompeji maradványai nem véletlenül számítanak ma Olaszország második legnépszerűbb turisztikai látványosságának a Colosseum után, hiszen olyan egyedülálló módon fennmaradt régészeti lelőhely tárul itt az utazók elé, mint kevés helyen a világban. Az ásatások napjainkban is folynak, emiatt pedig – illetve az állagmegóvás érdekében – vannak részei, melyek nem látogathatóak. Ilyen volt évekig a Szűzies szeretők háza is, melyet azonban idén, Valentin-nap alkalmából megnyitnak néhány napra a nagyközönség előtt – zárul a család.hu összefoglalója.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés