Az apa dohányzik, de a gyerek szívja meg

2016. október 6. 3:09
Az, hogy a dohányzó kismama veszélyezteti születendő gyermekét, senkinek nem újdonság. Az viszont, amiről az MTI számolt be egy norvég kutatás alapján, hogy az apa nikotinfüggősége háromszorosára növeli a még meg sem fogant gyermek asztmájának valószínűségét, egyáltalán nem ilyen köztudott dolog.

Nemcsak az apa fogantatás előtti dohányzása, hanem annak korai elkezdése is növeli a nem-allergiás eredetű asztma kialakulásának kockázatát. Ez azt jelzi, hogy nemcsak az anyai környezet játszik kulcsfontosságú szerepet a gyermek egészségében, hanem az apa életmódja is – mutatták ki a Bergeni Egyetem kutatói 24 ezer gyermeket vizsgáló tanulmányukban.

A gyermek asztmájának kialakulására a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha az apák 15 éves koruk előtt kezdenek el dohányozni" – idézte Cecilie Svanest, a norvég egyetem professzorát a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportál. 
   
Ami az anya dohányzását illeti, a szakemberek a korábbi kutatásokkal összhangban azt találták, hogy szintén növeli az asztma kialakulásának esélyét az utódnál. Ugyanakkor a fogantatás előtti anyai dohányzás és az asztma kialakulása között nem mutattak ki kapcsolatot.
   
A különbséget a kutatók szerint az okozza, hogy az apa dohányzása a spermasejteken keresztül hat az utódra. „A dohányzásról köztudott, hogy genetikai és epigenetikai károsodást okoz az ondósejtekben, amely átadható az utódnak és fejlődési rendellenességet idézhet elő" – magyarázta Svanes.
   
Az állatkísérletekben egyre több a bizonyíték az úgynevezett epigenetikai programozásra, azaz arra a mechanizmusra, amely által az apa fogantatás előtti környezete hatással lehet a jövőbeni nemzedék egészségére" – tette hozzá.
   
Svanes és kutatócsoportja azt is vizsgálta, hogy hatással van-e az asztma kialakulásának kockázatára az, ha az apa hegesztéssel foglalkozott. Kimutatták az asztma növekvő kockázatát az utódnál még akkor is, ha az apa felhagyott a hegesztéssel a fogantatás előtt. 
   
A dohányzás és a hegesztés pubertás kor utáni kezdete és azok időtartama a legfontosabb tényezőt jelentheti az utód asztmakockázatát illetően" – hangsúlyozta Cecile Svanes.

 

*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés