5 ok, amiért szeretek középiskolásokat tanítani

2016. október 2. 21:15
Egy középiskolai tanár élete nem fenékig tejfel... vagy mégis?

(...)

És hogy miért várom, hogy újra tiniket tanítsak? Többek között azért, mert...

Kiszámítható a munka menete. Úgy osztom be az időm, ahogy én akarom.

Egy iskolában minden folyamatosan változik, az viszont állandó, hogy melyik nap hányra megyek be és meddig maradok, mikor melyik osztállyal találkozom. A dolgozatok összeállítására, javítására, a másnapi készülésre szánt időm rugalmasan oszthatom be.

(...)

A »mai fiatalok« sokkal otthonosabban mozognak a technika világában és a virtuális térben, mint az én generációm, ezért naprakész tanácsokat tudnak adni, ha bármilyen kütyü vásárlása előtt állok. A középiskolások még lelkesek, bátrak, nyitottak. Időnként leterhelt, beszürkült felnőtt világunkba sem árt egy kis bohémságot csempészni. Merjünk nagyokat beszélgetni, hangosan énekelni és kacagni, higgyük el, hogy meg tudjuk váltani a világot! 

(...)

Amikor a legelvetemültebb szakiskolai osztályokat kaptam, akkor is akadt néhány diák, aki — amíg a többiek böfögtek és egyéb testi szükségletüket végezték az órán — személyes dolgairól mesélt és kíváncsi volt a véleményemre.

(...)

A szokásos iskolai ünnepségek mellett a diáknapok remek lehetőséget adnak arra, hogy a gyerekekkel közelebbről megismerjük egymást vagy olyan dolgokat próbáljak ki, amelyekre egyébként nem sok esélyem lenne. Egy közös bográcsozás után például grafológussal elemeztettem az írásom, egy tűzoltó bemutatón szétvágtam egy kis Polskit, meghallgattam Zacher Gábort és megnéztem a Szigligeti Színház Bánk bán előadását.

(...)

Mióta tanárként dolgozom, tudom, hogy július elejétől augusztus végéig bármit tervezhetek, nem kell azon aggódnom, vajon a főnököm elenged-e két vagy három hét szabadságra.”

(...)

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés