Három pontban a Galaktikáról

2016. június 29. 13:34

Pintér Bence
Mandiner.sci-fi
Ezek a kétes üzelmek nem csak önmagukban károsak. Eljött az idő, hogy a tényállítások után pontokba szedjem véleményemet arról, hogy mi is a legfőbb baj a Galaktika tevékenységével.

Az elmúlt hónapokban több cikket is közöltünk a Galaktika magazinnal és kiadójával, a Metropolis Media Grouppal kapcsolatban a Mandiner.sci-fin, amelyekben általunk feltárt tények alapján nehezen cáfolható állításokat tettünk. Persze ezeket a tényeket lehet magyarázgatni, meg el is lehet hallgatni, de vitatkozni nehéz velük. Márciusban a szerzőkkel folytatott hosszas levelezések után megírtam, hogy a Galaktika 2015-ös számaiban a novellák többsége a szerzők engedélye és tudta nélkül jelent meg. Kedden arról írtam, hogy a Galaktika kiadója 2009-ben kétmillió forint közpénzt kapott a 175 régi Galaktika antológia digitalizálására, de csak az első öt számot sikerült digitalizálni, és ebből is kettő csak cikkünk hatására került fel az internetre.

A márciusi sztori utóhatásait is lekövettük a portálon: ellenőriztemaz április és májusi számok jogtisztaságát és beszámoltam az ügy külföldi fejleményeiről is. Időközben folyamatosan dolgozom a korábbi évek lapszámainak vizsgálatán is. Spoilerveszély: 2014-ben ugyanaz volt a helyzet, mint 2015-ben. Majd hamarosan ebből is írunk tényállításokon és a szerzők emailjein alapuló cikket. Mivel hasonló esetekről az érintett szerzőktől 2014 előttről is vannak már információim, nem bízok benne, hogy sok pozitívummal jelentkezhetek majd.

A kiadó rendkívül rossz válságkommunikációval dolgozik: először letiltatták a korábban általam készített interjút, amelyben éppen arra adtunk lehetőséget, hogy egyéb, a kiadót ért támadások kapcsán elmondják az álláspontjukat; majd az egész ügyet hetekig próbálták elhallgatni. Ezután elismerték a szerzői jog többszöri megsértésének tényét – bár mindenféle mismásolós magyarázattal együtt –, és felajánlották a szerzőknek a kompenzációt. Egyelőre egy szerzőről tudunk, aki meg is kapta ezt, persze ez nem zárja ki, hogy mások is megkapták. (Tudunk viszont sok olyanról, aki nem.)

Tegnapi cikkemre viszont nagyon hamar Facebookon reagált a kiadó, egy egészen pökhendi bejegyzéssel, amelyben a cikk fő állításaira hatással nem lévő tévedésemet figurázták ki. (Ti. hogy a kétmillió forintból digitalizált öt darab régi Galaktika nem érhető el az oldalukról. Valóban elérhető – igaz a mi cikkünkre volt szükség, hogy mind az ötöt fel is tegyék.) Ugyanakkor ez alkalommal sem reagáltak a korábban emailben feltett kérdéseimre. Kétmillió forintnyi közpénz nem sok, sokkal nagyobb tételekben folyik manapság a sötét üzletelés a politikai mutyibirodalomban, de mégiscsak közpénz, és ismét csak a kiadó kétes üzelmeire mutat rá.

Ezek a kétes üzelmek pedig nem csak önmagukban károsak. Eljött az idő, hogy a tényállítások után pontokba szedjem véleményemet arról, hogy mi is a legfőbb baj a Galaktika tevékenységével.

*

1. A Galaktika magazinban 2015-ben megjelent tartalmak törvényt sértenek

Ez márciusi cikkünk központi állításának ismétlése, amin igazából nincs mit magyarázni. Burger István szerint bonyolult a szerzői jogok világa, az általunk megkeresett szerzők szerint viszont elég egyszerű: meg kellett volna őket keresni és fizetni kellett volna novelláik közléséért. A törvény szerint is ilyen egyszerű a dolog. Szerintem is. A korábbi évek vizsgálatai azt is bizonyítják, hogy a ki nem fizetett jogdíjakkal kapcsolatban a kiadó közleményében emlegetett „kellő alaposság, körültekintés és gyorsaság” hiánya nem átmeneti tünet, hanem alapállapot a Galaktika háza táján.

Ez a jogilag és etikailag is rendkívül kellemetlen tényállás azonban csak a probléma alapját adja.

2. A novellák válogatásának módja: jöhet bármi, ami ingyen van

A 2015-ös számokat vizsgálva világossá vált, hogy a válogatásban egyáltalán nem az játszik szerepet, hogy minőségi, friss, érdekes novellák kerüljenek a lapba. Az alkotások egy részét a magyar szerzők művei adják, a másik, retrónovellán kívül is tetemes részét az SFF klasszikus nagy- és kismesterei – nyilván ennek nagy előnye, hogy a halott szerzők nem gugliznak rá a saját neveikre az interneten. Mint arról már írtunk, szép és fontos dolog a klasszikusokat ápolgatni (még ha erről sokuk, pl. Larry Niven, Terry Pratchett vagy Poul Anderson ügynökei mit sem tudnak), de az ország egyetlen SFF-folyóiratától igazán elvárhatnánk, hogy kövesse jobban a trendeket és tegyen le igazán jó, manapság díjakra jelölt, népszerű szerzőket is az asztalra.

Persze, szólhat közbe a vájtfülű olvasó, vannak ilyen novellák a Galaktikában. Való igaz. Ott volt például Ann Leckie és John Scalzi, az elmúlt évek két nagyobb sztárja. Az ő mininovelláikat ugye engedély nélkül vágta ki a Galaktika egy Popular Science-cikkből, ahogy például a szintén ismertebb Ian Tregillisét is. Aztán ott volt például az idén is több djíra jelölt Ken Liu, akitől – mint a szerzőtől megtudtuk – két szintén ingyenesen elérhető novellát közöltek az engedélye nélkül, és mikor reklamált, akkor megvettek tőle egy harmadikat is. De például a remek Bintit jegyző Nnedi Okorafor ügynöke sem tudott róla, hogy a szerző (mondanunk sem kell: neten ingyenesen elérhető) novellája megjelent a lapban.

Ez nem jelenti azt, hogy nem jelennek meg igazán remek novellák a lapban akár ismert, akár ismeretlen szerzőktől. Megjelennek ilyenek. Ha a szerzők is tudnának a megjelenésről, örülhetnénk is neki. A válogatást azonban nem a Galaktika munkatársai végzik úgy, hogy követik a nemzetközi trendeket, figyelik a frissen felfutó írókat. Ezt a munkát rábízzák az olyan, termésükből néhány írást reklám- vagy egyéb célból ingyenesen is elérhetővé tévő magazinra vagy portálra, mint a Lightspeed, a Strange Horizons, a Tor.com, vagy a Clarkesworld.

Vagy éppen olyan antológiákat közölnek darabokban (illegálisan), ahol biztos kezű szerkesztők válogatták össze a jól csengő neveket: ilyen a There Won’t Be War (pl. Haldeman, Zahn, Robinson), vagy a Year’s Best SF-válogatás tizennegyedik darabja (pl. Bacigalupi, Gaiman, Chiang, Goonan). Emellett valószínűleg a kiadóban sokat böngészhetnek egy bizonyos orosz oldalt, ahol rengeteg novella van fent, nyilván nem legálisan, ezért nem is linkeljük; illetve a Free Speculative Fiction Online adatbázist, ami a zsáner legálisan elérhető novellákat gyűjti szerzőnkénti bontásban.

Ha vetünk egy gyors pillantást külföldre, látni fogjuk, hogy közel sem ez a helyzet a környező országokban. Sok velünk levelező, meglopott szerző említette, hogy a lengyel Nowa Fantastykában is jelentek meg írásai, és ott soha nem is volt gond. A Nowa Fantastyka elmúlt éveit átfutva a lengyel szerzők mellett például a következő külföldi alkotóktól szerzőktől közöltek írásokat: Richard Morgan, Adrian Tchaikovski, Neal Stephenson, Ian McDonald, Cory Doctorow, Neil Gaiman, Paolo Bacigalupi, Nancy Kress, Ken Liu, Ted Chiang. Vagy itt a horvát Sirius B magazin, ami egyelőre hat számot ért meg, a következő nevekkel: Gene Wolfe, Charles Stross, John Scalzi, Ken Liu, Lisa Tuttle. Amennyire ki tudtuk deríteni, a szerzők ezen lapokban közölt írásai elég frissek és nem érhetőek el az interneten.

Ha tehát valaki azzal érvelne, hogy a Galaktika még így is remek szórakozást nyújtott az olvasóknak, és még ez is jobb, mint a semmi, annak nyilván igaza lenne. Aki nem tud vagy szeret angolul olvasni, vagy nincs kedve darabonként felkutatni a szerzők ingyenesen elérhető novelláit, annak lehet, hogy megéri 1200 forintot kiadni a magazinért. Ráadásul dupla hasznot húz a Galaktika: a drága borítóár mellé még a honorok kifizetését is megspórolják.

Tegyük fel a kérdést: milyen lenne egy olyan magazin, amelyben nem az határozza meg a válogatást, hogy mit lehet ingyen ellopni az internetről? A külföldi példák bizonyítják, hogy lehetne tisztességesen is naprakész lapot csinálni. Ez a kérdés pedig elvezet minket az utolsó ponthoz.

3. A Galaktika elveszi a levegőt egy tisztességesen működő SF-magazin elől

A Galaktika sikeréhez persze hozzájárul a hazai rajongók körében legendás brandhez tartozó nosztalgia is. A régi Galaktikára való hivatkozással pedig jogosnak állítható be az is, hogy a magazinban rengeteg klasszikus szerző műve jelenik meg. De ha jobban belegondolunk, világossá válik, hogy a régi Galaktika egyrészt a magyar kiadás 1972-ig elmaradt adósságait pótolta, másrészt pedig a működésének huszonhárom éve alatt közölt szerzők akkor még simán frissnek számítottak. Ma már kevésbé. A kiadó mostani, cikkeinkben részletezett tevékenysége pedig erre az örökségre is szégyent hoz, egészen konkrétan akkor is, mikor arra hivatkozva szerez kétmilliót, amiből aztán nem teljesíti a vállalásait.

Az új Galaktika megléte és népszerűsége még a honorok megspórolásával, a kreatívan felhasznált közpénzekkel és az égbe turbózott borítóárral együtt is azt bizonyítja, hogy a magyar SFF-közösségnek van igénye egy havi magazinra. Ezt az igényt jelenleg egyedül a Galaktika szolgálja ki. Ha egy fiatal olvasó elkezd a sci-fi, fantasy iránt érdeklődni, és bemegy az újságoshoz, akkor jó eséllyel az egyetlen ilyen magazint fogja megtalálni. Az új Galaktika azonban valójában semmit, vagy nagyon keveset fog mondani neki a zsánerek mostani világáról. Ha egy fiatal, vagy éppen a zsáner felé most forduló idősebb író sci-fi vagy fantasy-novellát szeretne megjelentetni, akkor konkurencia hiányában szintén a kiadóhoz fog fordulni.

Nincs alternatíva. Pedig lehetne.

Bár pár rosszmájú kommentelő felvetette, nem a Mandiner.sci-fi lesz ez az alternatíva, hiszen a fikciós művek közlése – ha komolyan vesszük a minőségi elvárásokat és a szerzői jogok tiszteletben tartását – sokkal komolyabb anyagi és időbeli ráfordítást, teljesen más struktúrát és jóval bővebb stábot jelent, mint amivel mi gazdálkodunk. A Galaktikától nem várjuk, hogy megváltozzon a hozzáállásuk, hiszen email- és Facebook-reakcióik sora mutatja, hogy nem igazán értik meg a problémát, amit a működésük jellege okoz.

Azonban biztos vagyok benne, hogy a zsánerek rajongói szívesebben kezükbe vennének egy új címet, ha az – akár a klasszikusok néminemű, igény szerinti ápolgatásával együtt – valóban a kortárs szerzőkre; az ő legjobb munkáikra; a zsánerek jelenlegi helyzetére; és a mi jelenünkből elképzelt lehetséges jövőkre koncentrálna úgy, hogy közben a működése körül minden rendben van. Én például biztos szívesebben küldenék novellát egy ilyen helyre, és nem egy alkotóról tudok, aki így van ezzel.

Olvasni meg aztán végképp szívesebben olvasnám.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 34 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Semmiféle személyes kategóriájú kapcsolatom nincs és nem is volt a Galaktikával, így ilyen jellegű sértettségem sincs.

Üdv,

Bence, azt írjátok a felmérés kiértékelésében:
"A Mandiner a véleményszabadság híve, ezért 2009-es alapítása óta – szemben más közéleti hírportálokkal – folyamatosan lehetőség volt és van a kommentelésre."

Kérlek had tegyük meg ezt anélkül, hogy minden veled ellentétes véleményt kikiáltanál Galaktikás alkalmazottnak, mert nem_vagyok. Pont.

Elsőre azt akartam írni, hogy nagyon céltévesztettek az írásaid, hogy egy sci-fi portál oknyomozásba kezd *egyetlen* dologgal kapcsolatban a világon. Hitelesebb lenne egyébként, ha gyaknál bármi mást is! De aztán rájöttem, hogy pontosan az a célotok, amit annak kiáltotok ki, tehát lehet, hogy mégsem vagy céltévesztett, és a mandiner sci-fi a Galaktika ba**tatásáról szól.

Nekem ez már rohadt unalmas, illetve mostanra több, mint gyanús. Vagy ennyire kell a klikk, és nem bírsz mit kitalálni, vagy érintett vagy, vagy mit tudom én, de ez már nincs rendben.
Szívesen olvasok tőled könyvkritikákat, mert jól főzöd a gondolataid, de nem *pont* egy galaktikás első regényes srác az, akit meghurcolsz, úgy, hogy még a könyvét sem olvasod el? Én elhiszem, hogy nem tetszik, annyira sem, hogy beleolvass, de akkor ne írj róla, vagy ha írsz róla, legalább olvasnád el, és *jó* kritikusként próbáld meg megtalálni, például, a célközönséget. Mert egy kritikusnak, már ha annak veszi magát, valami ilyesmi lenne a dolga. Az Agave bezzeg, saját kis kiadód, bármit írhat, az mind szép és jó, és a borítók is rendben vannak.

Nekem, jogügyi érintettségem lévén, roppantmód cseszi a csőröm az állításaid fogalmazása. Tudom, hogy a többi olvasó majd jól leírja, hogy bezzeg én miért támogatom a lopást, mert NEM támogatom, de például a kétmillió közpénzt a szkennelésre ügy így egyszerűen egy üres, kurta állítás. Létezhet ezeregy törvényes magyarázata a történteknek. Az, hogy kiragadsz pár számot, de nem teszel fel róla semmi "bizonyítékot", aztán mindenki bekajálja, pontosan az, ami egy csomó ügyben történik. Féligazságok, hozzá nem értés, és ki tudja, hogy épp egy valódi tolvajt leplezel le, vagy meghurcolsz valakit, akit nem is kellene. A tisztelt olvasó ezt honnan tudja? Sehonnan, bekajál, bármit is írsz.

Nagyon, nagyon *magyar*, amit a Galaktika művel, ha csak a fele is igaz azoknak, amit itt írsz. De hogy tudd, az sem kevésbé *magyar*, amit te művelsz. Engem kevésbé érdekel a Galaktika mint magazin, ha megszűnik, hát megszűnik, de azt a marhaságot egyetlen olvasód sem kajálja be remélem, hogy azért ne lenne több lap, mert a galaktika van. Lehet vállalkozni! Bele lehet tenni saját hárommillió forintot, lehet működtetni egy kiadót, alkalmazottal mindennel, ki lehet fizetni mindent jogszerűen, és büszkélkedni, jogosan. Aztán megőrizni ezt a tisztaságod tíz évekig.

Nem a Galaktikát mentem, és nem, nem szabad lopni, mert valaki lop, és nem lehet norma, és nem számít, hogy mások hogy csinálják... csak milyen jó, hogy a mandiner minden olvasója és írója minden szoftvere legális, a fizetése pont annyi, mint ami be is van jelentve, mindenről kér számlát mindenhol és soha, soha, soha nem rakna el kétmillió közpénzt, ha tehetné.

Én annak örülnék, ha ilyenek helyett inkább könyv és filmkritikákat olvashatnék. Kár, hogy nem volt a kérdőívben olyan pont, hogy "ba**tassuk-e tovább a Galaktikát"

kösz, hogy elolvastál, jöhet a flame

XH

Válaszok:
Pintér Bence | 2016. június 29. 21:10
Pintér Bence | 2016. október 3. 15:36

Amint időm lesz rá (holnap), válaszolok.

1. A kommentelési szabadság rám is vonatkozik, ha szerintem az vagy, ugyanannyi jogom van leírni, mint neked a te véleményedet a cikkeinkről. :)

2. Elárulok egy műhelytitkot: a novellákról érdeklődő levelekkel együtt minden olyan szerzőnél, ahol ez releváns volt, érdeklődtem a könyvei kiadásáról, kiadótól függetlenül (tehát Scalzitól, Robinsontól, Bacigalupitól, stb. is), főleg miután az egyik lopott novella a GFK-sorozat 200-ik, antológiának megcsinált kötetében tűnt fel. Szóval ezután még az Agave 100 antológia szerzőit is megkerestem, Galaktika-ügytől függetlenül.

A Galaktikán kívül egy kiadó esetében sem kaptam olyan választ, ami bármi visszásságra utalt volna. Többször leírtam már, megteszem újra: amint megtudok, előások valami más kiadóra nézve kellemetlen információt, ugyanígy meg fogom írni. Sajnos a Galaktikánál csak kopogni kellett, hogy kihulljanak a csontvázak a szekrényből.

3. Sokat gondolkodtam, mit csináljak azokkal a regényekkel, amelyek nem tetszenek az első pár fejezet után, az említett formátum mellett döntöttem, ahol nem csak a galaktikás srácot "húztam le", hanem az Athenaeum két magyar szerzőjét is - valójában nem húztam le őket, csak elmondtam, hogy engem miért nem húzott el a regényük. Külön hangsúlyoztam mindegyiknél, hogy ez teljesen szubjektív vélemény 20-30 oldalak alapján, tehát ez senkit ne tántorítson el, sőt linkeltem pozitív reciket és meg is jegyeztem, hogy a Molyon a legtöbben kedvelték a kötetet eddig.

Ha megnézed - de már ezt is sokszor leírtam - a márciusi cikk előtt a legtöbbször címkézett kiadó a Galaktika volt a mSF-en, a magazin havi bemutatása mellett egy sor megjelenésükről és eseményükről számoltunk be, lelkendeztünk Neffért és interjút is csináltunk vele, egy csomót írtunk Miéville-ről, stb. Sosem titkoltam, hogy az Agave közel áll a szívemhez, de Agave-könyvről is nem egyszer írtunk már rosszat. (Érdemes megnézni, hogy mi került ki a kiadó FB-oldalára a recenzióink közül, és mi nem.)

4. A Szerencsejáték-ügyben teljesen normális hangon és hangnemben kértem tisztázást a kiadótól, akik nem hogy elutasították a választ, de tkp. elküldtek a k*rva anyámba. A tények maradnak: 175 számra kaptak pénzt, öt lett digitalizálva. A kiadó többször is elszalasztotta az alkalmat, hogy elmagyarázza a történteket.

5. Mint már fentebb említettem, semmi különsen személyes oka nincs, hogy a Galaktika ügyes-bajos dolgairól írok. Ehhez legközelebb talán a felháborodás van. Talán elkerülhető lett volna, hogy ennyi cikk szülessen a Galaktikáról, 1. ha akkor, amikor március 23-án szemtől szemben elmondtam Burger Istvánnak, Németh Attilának és Mund Katalinnak, amit tudok, és választ kértem erre, akkor nem hazudnak a szemembe; 2. ha nem mismásolnak akkor, amikor később mégis elismerték; 3. ha maguk ajánlják fel a kárpótlást az összes érintett szerzőnek, nem pedig elvárnák, hogy őket keressék meg külön-külön; 4. ha nem azt állítaná Burger István, hogy én ártok a magyar sci-fi ügyének; 5. ha egy pillanatra is felfognák, hogy mi baj van azzal, amit csinálnak; 6. ha nem lekezelő, pökhendi módon a saját olvasóikat hülyének nézve kommunikálnának. (A cikkek megszületésének ezen kívüli okait a cikkben ismertettem.)

Amíg ez nem változik, addig lesznek még cikkek a Galaktikáról.

Válaszok:
cross.hueller | 2016. június 30. 10:25

Az erről szóló cikk mellett (http://sci-fi.mandiner.hu/cikk..) önnek konkrétan is idemásolom, amit a cég írt:

"A korábban leírtakat megerősítve a Szerencsejáték Zrt. 2009 decemberében nyújtott támogatást a Galaktika magazin első 175 számának digitalizálásához. Támogatási kérelemmel a Metropolis Media Group Kft. fordult a Szerencsejáték Zrt.-hez."

Ha ezzel ellentétes információja van az ügyről, kérjük ossza meg velünk.

Szervusz Bence,

Köszi a terjedelmes választ!

Két gyors reagálás:
Tudom, hogy három könyvet tettél el, de a másik kettővel nem bántál úgy el; Az egy dolog, hogy leunalmasozod, mint a másikakat, vagy hogy nem zsánered, és az egy másik, hogy gúnyt űzöl belőle, idézel, hogy milyen rossz a szövege - hozzáteszem kontextus nélkül, szövegkönyezet nélkül.

A másik, hogy én nagyjából megértem a galaktika reakcióját. Még ha meg is magyarázzák, akkor sem lennének békénhagyva, az olvasók és kommentelők ugyanúgy lemutyiznák, és te sem hagynád abba amit csinálsz. A legjobban akkor járnak, ha csöndben végigülik és kész. Hacsak nem életcélod a következő években minden héten húzni őket, akkor egy idő után elsimulnak a dolgok. Nem utolsó sorban rohadt nagy munka polkorrekten, tényfeltáróan válaszolni valakinek, akinek nincs jobb dolga, mint hogy kényelmetlen kérdéseket tegyen fel.

S mivel nincs az ügyben már valódi tét, egyre viccesebb lesz nézni kívülről. A mandiner sci-fi azon száz olvasója, aki az első cikket megfontolta, már úgysem vesz galaktikát, ettől sem tönkremenni, sem változni nem fognak. Ha per lenne, akkor meg bizonyítani is kell, és biztosra mehetsz, hogy szinte mindent meg is lehet úszni, vagy legalábbis elhúzni az idők végezetéig. Cserébe ha csak egyszer is állítasz valótlant, vagy nem nézel eléggé utána, neked mehetnek anyagi veszteséggel járó rossz hírbe hozásért, és az lesz a vicces, hogy meg is nyernék. Én a helyükben ál-híreket terjesztenék magamról, hogy csőbe húzzalak vele téged, és hátradőlnék vigyorogva. Kemény dolog a peresdi :)

Az előző postomban azt írtam, ezeregy jogilag korrekt oka lehet a történteknek... és ez tényleg így is van. Egy bíróságon olyanokat kellene az ügyben bizonyítani, hogy:
- Biztos megkapták a pénzt?
- Biztos nem fizették vissza?
- Valódiak a számok, vagy csak el van írva a honlapon, ahonnan vetted? Láttad az átutalási számlát?
- Nem lett visszavonva az ügy? Kiírták a honlapjukra, hogy kétmillió így meg úgy, de aztán mégsem, és elfelejtették letörölni az üzenetet?
- Soha nem volt elérhető a 175 szám? Nem lehet, hogy határozott időre szólt a szerződés, és az lejárt?
stb.
Most írhatja bárki, hogy akkor magyarázza meg és védje meg magát, de az is egy döntés, hogy nem mászik le a sárba valaki... végső soron a vádnak kell bizonyítania, nem a vádlottnak.

XH

...ja és annyi, hogy az önmagában becsületsértés, ha nem kapják meg az ártatlanság vélelmét, ami alavető jog mifelénk. Nem szabadna úgy fogalmaznod, hogy ez vagy az történt, tényként állítva, csak úgy, hogy a jelek szerint, vagy a feltárt bizonyítékok alapján feltételezhetően, stb. Ez talán a legnagyobb baki a cikkjeidben velük kapcsolatban. Nyilvánosan kikiáltod őket bűnösnek, de sem magánnyomozói engedélyed nincs, sem nem vagy szakszerv, sem nem vagy jogász, és főleg: amíg a bíróság máshogy nem ítél, addig a Galaktika nyilvánosan nem nevezhető bűnösnek.

XH

....mert mindegy lenne mit írnak, neked úgysem lenne elég. Mert abba a válaszba is bele lehet kötni. Ebből már nincs kiút... Egyébként, kábé ennyire fontos, ami itt folyik, a jelek szerint. Ha fontosabb lenne, lehet hogy több reakciót kapnátok. Vihar a biliben. Egy bírósági perben biztos előkerülne a magyarázat, ilyen vagy olyan :)

Ámen! Jól összefoglaltad. Nekem így az olvasás közben felmerült még két kérdés:

1) azt írja Bence:
"Amíg ez nem változik, addig lesznek még cikkek a Galaktikáról."
te babóca ezt írtad:
" csak eleged van a mutyiból és azért írsz folyamatosan a Galaktikáról, akkor gyanítom, hogy egyszerűen csak tönkre fogod vágni a magazint. NAV-hoz is készülsz? Mert ez a következő logikus lépés."
..........akkor benne az a kérdés fogalmazódik meg, hogy Pintér Bence elvtárs pontosan milyen szerepbe is képzeli magát? Állampolgári kötelesség?

2) felmerül, hogy nem volt-e a családban valaki, akitől ezt tanulta...
A következő is elhangzott itt korábban:
"Az pedig, hogy úgy legyen egy másik, új sci-fi magazin Magyarországon, hogy a meglévő meg dögöljön meg és mielőbb pusztuljon, tipikus komcsi, savanyú-magyar hozzáállás, ezt pedig elég furcsa és érdekes olvasni a Mandineren."
Nekem is ilyen hangulatom van...

De szerintem van egy dolog, amiben mondjuk én és a többi lelkes hozzászóló nem értünk egyet, de szerintem csak félreértenek engem. Mert:
--> Nem értek egyet semmiféle törvényellenes viselkedéssel! Nem ment fel senkit az sem, hogy ez épp pont bevett gyakorlat Magyarországon, és hogy máshogy túl sem élhetne stb!
--> De hol van a tényfeltárás vége, és hol van a lájáratás eleje? Bakker, komolyan elhiszi azt valaki, hogy Pintér Bence "véletlenül", ahogy írja, belebotlik egy közpénzes ügybe? Nálam a rendszeres elmarasztaló cikk már hadjáratnak minősül, főleg úgy, hogy még "összefoglaló" cikk is készül, mint ez, miben már új infó sincs, ha az évértékelésben is meg kell említeni, mintha hű de mekkora dolog lett volna ez idén, és már az is cikk lesz, hogy hű, egyvalakinek fizettek, hopp, megint valakinek fizettek, de azért figyelünk ám, mi bence, az ügyeletes ((helyettesíts be amit akarsz)).
Nálam már az isten sem mossa le rólad (főleg úgy hogy említetted), hogy tönkre akarod szándékosan tenni őket, és arra már bárki kitalálhat okokat, hogy miért is. Van három tippem :)

UFF.

XH

Válaszok:
Pintér Bence | 2016. június 30. 22:14
Pintér Bence | 2016. június 30. 22:20

No, mi a három tipped? Nem akarlak én meggyőzni, hogy ordas nagy baromságot írsz, de érdekel.

Ja hogy pénz, pénz pénz? :D Szerinted ki fizetne ezért? Őszintén? Kinek konkurencia a Galaktika? :D Na hagyjuk már. Tényleg.

Sajnálom, hogy nem tudod elfogadni, hogy újságíróként kötelességemnek érzem, hogy ne toleráljam ezeket a gyakorlatokat, és ha ráakadok valamire, akkor meg is írom.

A fenti cikkben részleteztem, hogy mi ezzel az egésszel bajom. Többszörösen veri át az olvasókat, miközben a zsáner nagy hazai letéteményesének egyetlen igazi tótumfaktumának próbálja magát beállítani.

Nem az.

Hm. A Pénz, Pénz, Pénz a háborúhoz kell, nem csoda, ha ide asszociáltál; én tökéletesen másik három dologra gondoltam.
"ordas nagy baromság"... amikor elfogy az érv, jön a paraszt stílus?

De hogy válaszoljak is, hiába hívod újságírói kötelességednek... ez kábé azzal ér fel, amikor az USA a "világ csendőreként" csak az olajmezős országokat "szabadítja fel", mindenki más meg így járt. Majd ha nem minden tényfeltáró cikked cikked róluk szól, akkor esetleg, de a qvantitás és a vehemencia mindenképpen elgondolkodtató.
Írod: "újságíróként kötelességemnek érzem, hogy ne toleráljam ezeket a gyakorlatokat, és ha ráakadok valamire, akkor meg is írom."
majdnem azt írtam, hogy "szerinted ezt ki hiszi el?" de aztán rájöttem, hogy majdnem mindenki. Majdnem mindenki tényleg el is hiszi, hogy "ráakadsz" a galaktika dolgaira... Tömegmozgatásban jó vagy, gondolom történelmi tanulmányaid segítségedre vannak ilyenkor.

A demokrácia egyik alappillére a sajtószabadság és az ezzel járó inkvizitív újságírói hivatástudat. Csak sajnos sokan keverik ezt össze a klikkvadászattal és a szenzációhajhászással... a magyar sci-fi közösség méretét mi sem mutatja jobban, minthogy állítólagos kétmillió forintról beszélünk, amiből egy tisztes suzuki swift sem jön ki, nemhogy azok a villák és szuperautók, amit a közpénzből tényleg lopni tudó, rajtunk élősködő vékony kis réteg megengedhet magának. Egyébként ha ennyire komoly a kötelességtudatod, lehet hogy tényleg nem a sci-firől kellene írnod.

XH

Válaszok:
Pintér Bence | 2016. július 1. 11:42

Áruld már el, szerinted ki lát el információkkal? Mindegyik cikk esetében pontosan leírtam, hogy találtam meg a kiinduló információkat. Érdekel, hogy szerinted hogy volt.

Kerested! Ezt gondolom. Jaj, eszembe sem jutott hogy informátorod van. Te ezt direktben keresed, ami szintén agendára utal.
Hozzáteszem, a bejegyzéseim lényegi tartalmára nem szokásod válaszolni.

Byet
z
XH

Bírom ahogy mindenki új lapot akar indítani, meg pereskedni, meg feljelenteni, csak senki nem teszi :) Kaltran, ha valaki fel tudna virítani 5-10 millió forintot ahhoz, hogy meginduljon egy lapkiadással, hidd el, hogy nem lenne szüksége az ötleteidre, hogy mi legyen a lapja címe vagy mi legyen benne :)

Legyen meg azért itt is.

"Kérlek had tegyük meg ezt anélkül, hogy minden veled ellentétes véleményt kikiáltanál Galaktikás alkalmazottnak, mert nem_vagyok. Pont."

Kiderült, hogy cross.hueller valóban nem galaktikás alkalmazott. Hanem Michael Walden, akinek idén két könyvét adta ki a Galaktika.

Csak a jegyzőkönyv kedvéért.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában