Elpusztíthatja az érett sajt a tumorsejteket – de rengeteg kell belőle

2016. február 25. 4:54
Hihetetlen eredményről számolt be az Origo egy régebbi kutatás alapján. E szerint egy enzim, amit a camembert–, a brie– és a cheddar sajtok is tartalmaznak, nagy mennyiségben elősegíti a rákos sejtek pusztulását, sőt, más betegségek, fertőzések gyógyításában is hasznos lehet.

Egy általános tartósítószer, amelyet a tejtermékekben, általában camembert-hez és brie-hez hasonló sajtokban használnak, megtámadhatja a rákos sejteket a szervezetben. A Journal of Antimicrobial Chemotherapy tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kulcs egy nizin nevű enzim, amelyet a sajtiparban arra használnak, hogy ne romoljanak meg olyan hamar a termékek. – 

 
A Michigani Egyetem kutatói olyan patkányokon tesztelték a nizin hatását, amelyeknek nyaki és agyi tumorjaik voltak. Kilenc hét alatt a rákos sejtek 70–80 százaléka teljesen eltűnt – jelentette be a szinte már hihetetlennek tűnő eredményeket dr. Yvonne Kapila egy sajtóanyagban. 
 
A nizint egyébként egy nem mérgező, színtelen és íztelen, porállagú tartósítószerként viszik be a sajtokba és tejtermékekbe. A kutatás során bebizonyosodott, hogy az enzim nemcsak harmincféle rákot képes gyógyítani, de bőrfertőzéseket, légúti és hasi, valamint orális betegségeket is sikerült vele visszaszorítani, és az antibiotikumoknak ellenálló MRSA baktériumot, azaz a Staphylococcus aureust is elpusztítja. 
 
Egy tavalyi, a Journal of Agricultural and Food Chemistry tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nizintartalmú sajtok az anyagcserére is jótékony hatással vannak. Nem mindegy azonban, mennyit fogyasztunk belőlük – általában sajnos túl keveset. 
 
Bár jól hangzik, hogy rákölő hatása miatt minél többet fogyasszunk belőle, egy átlagos adag sajtba 0,25–37,5 milligramm per kilogramm nizin kerül. Ahhoz azonban, hogy jótékony hatását kifejtse, 800 milligramm per kilogramm nizinre van szükség – tehát több mint a hússzorosára az általunk átlagosan elfogyasztott adagnak. 
 
A Michigani Egyetem kutatói azt is megjegyezték, hogy egyelőre csak patkányokon folytatták le a kísérleteiket – egyáltalán nem biztos, hogy az emberi szervezetben is hasonlóképpen működne a nizin hatása. Ennek ellenére a tudósok bizakodók – ez akár egy új, hatékony rákgyógyszer kifejlesztéséhez is hozzásegítheti az orvostudományt.
 
 
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés