Száraz és forró évjárat

2015. november 18. 18:55

Balassa István
Mandiner.bor
A szokásosnál magasabb hőmérséklet és a kritikusan alacsony mennyiségű és kedvezőtlen eloszlású csapadék jelentősen befolyásolta az évjáratot, ennek ellenére a mustok valamint az erjedő száraz borok esetenként kiváló minőségűek lehetnek – írta a Mandiner.bornak küldött szüreti beszámolójában Balassa István.

A 2014-es „igen érdekes évjárat” után, nagy bizakodással vártuk ezt az évet. A legfontosabb tényezőnek a 2015 évjárat esetében a szokásosnál magasabb hőmérséklet és a kritikusan alacsony mennyiségű és kedvezőtlen eloszlású csapadék bizonyult.

A tél enyhe volt, -10 oC alá nem sokkal mindösszesen 4 napon csökkent a hőmérséklet december végén és január elején. A februári átlaghőmérséklet 2 oC-kal, míg a márciusi több mint 1 oC-kal haladta meg a 30 éves átlagot.

Az április átlagosnak bizonyult a hőmérséklet tekintetében, majd az átlagos májusi időjárást a 30 éves átlagokhoz viszonyítva melegebb hónapok követték.

A júliusi középhőmérséklet igen kiemelkedőnek 24,9 oC-nak bizonyult, amit a szokásostól eltérően még forróbb 25,8 oC átlag hőmérsékletű augusztus követett. 68 napon (több mint két hónap) mértünk 30 oC-nál melegebbet a borvidék mádi községhez tartozó részén, 29 nap (egy hónap) adott 35 oC-nál melegebb maximum hőmérsékletet. A rügyfakadástól számított hatásos hőösszeg értéke kiemelkedően magas 1893 oC fok volt.

A hőmérsékleti tényezők már önmagukban is elég komoly helyzetet teremtettek, de sajnos egyéb tényezők is beleszóltak az évjáratba.

Rügyfakadásig 74 mm csapadék hullott, amit a vegetációs időben 289 mm követett eddig. Így összesen ebben az évben 363 mm csapadék hullott, ami jelentősen elmarad az erre az időszakra eső 30 éves átlagtól. Júliusban mindösszesen 18 mm eső érkezett, és a víz deficitet a meleg időjárás mellett a szokásosnál nagyobb átlagos levegő mozgás (szél) fokozta.

Ezek a tényezők jelentősen hatottak a szőlő fejlődésére. Azokon a területeken, ahol a termőtalaj vékony, valamint rossz víztartó képességgel rendelkezett (főleg löszös területek pl: Thurzó) igen korán megjelentek a szárazság okozta tünetek. A hajtások növekedése lelassult, majd később a bogyók is megtorpantak a fejlődésben, főleg a hárslevelű tőkék esetében. Itt fontos szerepe volt a termésmennyiség radikális csökkentésének.

A kötött termőtalajok (Betsek, Nyulászó,) estén is volt probléma, de nagyon változatos kép alakult ki. Még dűlőkön belül is voltak eltérések, de összességében ezek a területek jobban bírták a szárazságot, amiben a talaj raktározott vízkészlete, és a néha az utolsó utáni pillanatban érkező csapadék is kedvezően alakította a kialakult helyzetet.

A gombás betegségek egy két kisebb fertőzési hullámtól eltekintve nem jelentettek veszélyt, így ebből a szempontból nem voltak megoldhatatlan nehézségek.

A forró száraz évjárat hatására a szüret a szárazborok esetében már szeptember elején elindult, és várható volt, hogy a megvastagodott bogyóhéj nem fog kedvezni az aszúszemek tömeges kialakulásának. Ez alól kivétel egy két dűlő és igen jól művelt parcella ahol a kevés, de jó minőségű aszúszem igen komoly értéket fog képviselni pár év múlva palackba zárva.

A szüreti időszakban szeptember hónapban 54 mm, míg októberben magas, 100 mm csapadék esett, ami nem kedvezett a szüret zavartalan kivitelezésében, és néhány termőhelyen csökkentette, a szőlő minőségét. A csapadék hatására helyenként botritiszes fertőzés jelentkezett.

Összegezve egy igen száraz forró évjáraton vagyunk túl, de a mustok valamint az erjedő szárazborok esetenként kiváló minőségűek lehetnek, míg az édes borok esetében ez a kép nagyon változatos.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában