A daganatos betegeket kezelő intézmények fele alkalmatlan a feladatára

2015. november 13. 2:43
Közhelyszámba megy, de így is elkeserítő a tény, hogy hazánkban évente egy közepes nagyságú városnyi embert veszítünk el daganatos megbetegedés következtében, s világviszonylatban is a statisztikák élén állunk a lakosságszámhoz viszonyított onkológiai halálozások arányában. Az ellátás ezen adatok tükrében mindenképpen megérett a változásra. A magyaridok.hu szerint a szakemberek a járható utat a központosításban látják. Hogy a betegek mit szólnak majd mindehhez, az majd csak később derül ki.

A daganatos betegek magyarországi ellátása átfogó átalakításra szorul, mert túlságosan alacsony hatékonyságú ahhoz képest, hogy mennyi pénzt költenek el rá – ezt régóta mondják az onkológusok. Zombor Gábor volt egészségügyi államtitkár már az év elején arról beszélt, hogy csak azokon a kórházi osztályokon, részlegeken szabad a jövőben daganatos betegeket fogadni, ahol adott a betegek kivizsgálásához és gyógyításához szükséges összes feltétel. Jelenleg 70 ilyen hely van az országban, ugyanakkor 145 osztályon, részlegen folyik onkológiai ellátás. Az onkológiai hálózat megújítását, illetve átalakítását két, hamarosan záruló uniós pályázat is szolgálja: a gyógyítócentrumok fejlesztésére tíz kórház összesen 9,9 milliárd forintot kapott, míg a korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítását célzó pályázatból két helyen négymilliárdos beruházás zajlik.

 
Az új egészségügyi államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán lapunknak adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy az egészségügynek nem önmagát, hanem a betegeket kell szolgálnia. Ma viszont még a daganatos betegek esetében sem mindig ez a helyzet. Mint Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója elmondta: bár a szakmai szabályok most is egyértelműen kimondják, ha egy kórházban nincsenek meg a beteg teljes körű ellátásához szükséges feltételek, akkor a pácienst el kell küldeni oda, ahol ez rendelkezésre áll, a valóságban ez sokszor nem így történik, emiatt a beteg rendkívül értékes időt veszít.
 
– A páciensnek egy helyen kell megkapnia a diagnózist, majd kezelést, amibe szükség esetén a műtét, a sugárkezelés vagy a kemoterápia is beletartozik – hangsúlyozta a professzor. Ruzsa Ágnes, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke szerint azoknak a kivizsgálását, akiknél daganatgyanú merül fel, az év közepén bevezetett úgynevezett kéthetes szabály valóban meggyorsította. A rákgyanús esetek kivizsgálásához azonban nemcsak CT és MR kell, hanem például a szövetmintákat elemző patológusok is, akiknek hiánya komolyan hátráltatja a gyors diagnózist. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak a hazai onkológiai ellátással kapcsolatos adatai szerint az elmúlt tíz évben megduplázódott, és 2013-ban csaknem elérte az 1,3 milliót a kórházban kezelt daganatos betegek kezelésének száma, aminek következtében a kórházak csaknem kétszer annyit, majdnem 70 milliárdot fordítottak onkológiai ellátásra, mint 2001-ben. A folyamatosan növekvő kiadások ellenére az utóbbi ötven évben Magyarországon 48 százalékkal nőtt a rákos megbetegedések okozta halálesetek száma. Míg az Európai Unióban százezer lakosra átlagosan 166,9 halálozás jutott 2010-ben, ez a szám Magyarországon 238,8 volt.
 
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés