Nemsokára hazánkban is lehet dengue-láz - figyelmeztet Áder János

2015. november 12. 04:00

Évtizedek óta halljuk már, hogy a globális felmelegedés mekkora veszélyeket rejt magában, milyen változásokat okoz a Föld éghajlatában. Ezeknek néhány Magyarországot érintő, eddig általunk talán át sem gondolt következményéről beszélt Pécsett egyetemistáknak Áder János az MTI beszámolója szerint.

A köztársasági elnök a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a klímaváltozásról és a környezeti fenntarthatóságról szólva példaként hozta fel, hogy Délkelet-Ázsiában drámai mértékben fog nőni a hőhullámos, hőstresszes napok száma; az Arab-öbölben pedig 6-8 hónapra ellehetetlenül minden szabad téren végzett munka.

   
Ez a probléma Magyarországot is érinti: még sohasem volt példa arra, hogy 5 hőhullám legyen egy nyáron, egy hőhullám több mint egy hétig tartson, s arra sem, hogy szeptemberben hőségriadó legyen, pedig ezen a nyáron mind a hármat megértük, s ezzel 1600 ember halála hozható összefüggésbe – jegyezte meg az államfő. Áder János szólt arról, hogy Kínában a légyszennyezettség naponta 4 ezer, míg Magyarországon éves szinten 11 ezer ember halálát okozta.
   
A köztársasági elnök valószínűsítette, hogy mire a mai magyarországi orvostanhallgatók praktizálni fognak, fel kell ismerniük olyan trópusi betegségeket, mint a malária és a dengue-láz. Az utóbbit az a tigrisszúnyog terjeszti, amely 1943 és 1969 között még csak a világ néhány pontján fordult elő, mára azonban Európa 12 országában, köztük Horvátországban, Szlovéniában és Bosznia-Hercegovinában is önfenntartó populációja van.
   
A tigrisszúnyog 5-10 éven belül megjelenik Magyarországon is, és a dengue-lázat a tünetei, a magas láz, a hányás, a fejfájás, az ízületi fájdalmak alapján fel kell majd ismerniük – mondta hallgatóságának, megjegyezve, hogy gyógyszer egyelőre nincs a betegség gyógyítására. Áder János szólt arról, hogy Magyarországot már ma is a parlagfű európai epicentrumának mondják, összességében mintegy két megyényi területet borít be, a klímaváltozás hatására azonban pollenjének koncentrációja 2050-re a mostani legkevesebb négyszeresére, de akár tizenkétszeresére is emelkedhet. „Magyarországon már ma 2,5 millió allergiás ember él, többségük a parlagfűre is érzékeny" – mondta.
   
A köztársasági elnök a tengervízszint emelkedésének egészségügyi hatásaival kapcsolatban kiemelte, nőni fog a folyókba és a tenger melletti víztározókba jutó só mennyisége. „Ennek következménye Bangladesben az lesz, hogy az ország elveszíti rizsföldjei 50 százalékát, s már most 2 liter víz elfogyasztásával a normál 2 gramm sómennyiség helyett a lakosság 16 grammot vesz magához" – közölte.
   
Az államfő előadásában kitért a fenntarthatóság, a környezet védelme érdekében indult klímaforradalom mentén zajló legújabb tudományos kutatási eredményekre is, megjegyezve, „a nagy kérdés" az, hogy miként tud az emberiség a jövőben olcsó, tiszta energiához jutni, s azt tárolni.
   
Áder János az újdonságok közé sorolta az üvegfelületekre helyezhető olcsó, a korábbinál 30-50 százalékkal nagyobb hatásfokú, hűtéshez, fűtéshez energiát biztosító napelemeket, a tengeren úszó napelemfarmokat, illetve a mellettük sótalanítással édesvizet előállító üzemeket, a hidrogéncellás autókat, a háztartási energiatároló berendezéseket, a lapát nélküli szélerőműveket.
   
Áder János felhívta a figyelmet két magyar találmányra: a gépjárművek szén-dioxid kibocsátását 50 százalékkal csökkentő katalizátorra, s egy közvilágítást szabályozó rendszerre, amely további 15 százalékkal csökkentheti az egyébként energiatakarékos LED-es közvilágítás költségeit. Magyar szakemberek harmadik generációs napelemek fejlesztésén is dolgoznak, e berendezések hatékonysága akár 40 százalékkal is jobb lehet a mostaniakénál – jegyezte meg az államfő.
 
 
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
A bejegyzés trackback címe: https://egeszseg.mandiner.hu/trackback/18124