Véletlenek szerencsés találkozásaként kerülheik el a dohányosok a fulladást

2015. október 8. 22:55
A nikotinfüggők gyakran győzködik magukat és környezetüket arról, hogy a dohányzás nem feltétlenül káros az egészségükre, mert lám, történt már olyan, hogy valaki egész életében cigarettázott, s mégis kilencven évig élt. A sokkal gyakoribb ellenpéldák fölött persze szemet hunynak. Ugyanakkor az MTI beszámolója szerint azonban brit tudósok is elgondolkodtak azon, hogyan lehetséges az, hogy néhány dohányos tüdeje valóban ép marad hosszú éveken át tartó füstölés ellenére is. Úgy tűnik, a magyarázat a génekben keresendő.

A brit Medical Research Council kutatói a UK Biobank elnevezésű egészségügyi tanulmány több mint 50 ezer önkéntesének egészségi és genetikai adatait vizsgálták meg. A projektet annak idején azért indították, hogy a krónikus betegségek, így a szívbetegségek, a rák vagy a diabétesz megelőzését, diagnózisát és kezelését javíthassák.
 A szakemberek a légszomjhoz, köhögéshez és ismétlődő tüdőfertőzéshez vezető krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) előfordulását vizsgálták.

A dohányosok és nem dohányosok, illetve a COPD-s és nem COPD-s emberek összehasonlításával a szakemberek kimutatták, hogy a DNS bizonyos részeinek kedvező mutációi erősítik a tüdő működését és csökkentik a COPD kialakulásának kockázatát.
 Ez azt jelenti, hogy a „jó génekkel" rendelkező dohányosoknál kisebb a kockázata a COPD kialakulásának, mint a „rossz génekkel" rendelkezőknél. A Leicesteri Egyetem kutatójaként dolgozó Martin Tobin szerint úgy tűnik, hogy a gének befolyásolják a tüdő fejlődését és az elszenvedett károkra adott válaszreakcióját.


A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincs semmiféle varázspirula, amely biztos védelmet garantálna bárkinek a dohányzás káros hatásaival szemben. „A leghatékonyabb módszer a COPD és a dohányzással összefüggő egyéb betegségek, köztük a rák és a szívbetegség kivédésére az, ha az ember leteszi a cigarettát" – idézte Tobint a BBC News.
 A kutatók a genetikai kód olyan részeit is azonosították, amelyek gyakrabban fordulnak elő dohányzóknál, mint nem-dohányzóknál.

Ezek a részek a jelek szerint befolyásolják az agy működését és azt, hogy milyen könnyen válik valaki a nikotin rabjává. Mindezt ugyanakkor további kutatásokkal kell igazolni.
 A Lancet Respiratory Medicine című folyóiratban közölt új eredményeket az Európai Tüdőgyógyász Társaság találkozóján ismertették a szakemberek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés