A génjeidben van kódolva, hogyha éjjeli bagoly vagy

2015. szeptember 21. 5:27
Generációkon átívelő meggyőződése az emberek többségének, hogy a pihentető, nyugodt alvás egyik feltétele, hogy "időben" le kell feküdni. Aki esetleg inkább későn feküdne és később is kelne, az rosszat tesz az egészségének, ráadásul lusta, semmirekellő alak. Az iskola és később a munkahely is a "pacsirtáknak" kedvez, a "baglyok" legfeljebb hét végén élhetnek saját ritmusuk szerint.

Pedig egy angol kutatás szerint, melyről az origo.hu számolt be, ezek az alvási szokások egyáltalán nem csupán a döntésünkön múlnak, hanem génjeinkben hordozzuk, hoy milyen ritmus szerint szeretünk élni. Legalábbis a muslicák így vannak vele. 

 
A Leicesteri Egyetem kutatói azért muslicákon végezték el a vizsgálatokat, mert az apró rovaroknak nagyon hasonló „genetikai órájuk” van, mint nekünk, így ideális kísérleti alanynak bizonyultak az emberi viselkedés modellezésében. A Frontiers in Neurology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók a muslicagenomok vizsgálata alapján majdnem 80 olyan gént találtak, amely felelős a korán kelés – későn fekvés közötti viselkedési különbségekért.
 
A tudósok két fő különbséget találtak a muslicák viselkedési preferenciájában, vagyis kronotípusában: megfigyelték, a nap mely szakaszában hagyják ott bábállapotukat, és rájöttek, hogy egészen a genetikájukig visszavezethető az, mikor lesznek aktívak.
 
A legtöbb muslica a nap korai szakaszában hagyta el a bábállapotot, de akadtak olyanok is, amelyek később, a délután során váltak aktívvá. A kutatók még tenyészteni is tudták azokat a rovarokat, amelyek a nap későbbi szakaszában bújtak ki a bábállapotból,
az utódok nagy része pedig szintén hasonlóan „későn kelők” voltak – ez egyértelműsítette a kutatók számára, hogy genetikai különbségről van szó a két kronotípus között.
 
A bábállapotot elhagyó muslicákon a következő 24 órában DNS-analízis futtattak le, amely során kiderült, hogy nemcsak más gének aktívak a két kronotípus esetében, de ezek a gének teljesen különböznek is egymástól.
 
A nyilvánvaló kérdés az volt, hogy mi okozza a különbséget a pacsirták és a baglyok életvitelében– mondta el egy sajtóközleményben dr. Eran Tauber, a tanulmány egyik szerzője. – „A különbség a DNS genetikai variációjából adódik – más génváltozatok vannak jelen a pacsirták és mások a baglyok szervezetében.
 
Ez azt jelenti, hogy az aktivitásért felelős molekuláris folyamatok a későn ébredők esetében nem egyszerűen késleltetve jelennek meg, ahogy korábban gondoltuk, hanem teljesen máshogy is zajlanak le. „A végpont ugyanaz lehet, de a különböző molekuláris folyamatok más odavezető utat jelentenek” – magyarázta Tauber.
 
Tauber és kollégái szerint a kutatás azért jelentős, mert mindennapi rutinunk során teljesen szembemegyünk a természetes bioritmusunkkal,
 
és legtöbbünk a 9-5 óráig tartó munkaidőben kényszerül teljesíteni. Egyre inkább egyértelművé válik azonban, hogy nem mindenki ebben az időszakban a legproduktívabb, és könnyen lehet, hogy az egyéni munkabeosztás sokkal több eredményt hozna, mint az általánosan elfogadott változat.
 

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés