"Édes bosszút" állnak a szuperbaktériumokon ausztrál tudósok

2015. augusztus 3. 1:32
Ezen a fórumon is többször foglalkoztunk már az multirezisztens baktériumokkal, melyek ellenállnak az ismert antibiotikumoknak, s mivel gyorsan mutálódnak, könnyen alkalmazkodnak az új hatóanyagokhoz is. Éppen emiatt egyes szakemberek a jövő orvostudománya egyik legkomolyabb kihívásának tartják az llyen baktériumok elleni küzdelmet.

Ausztrál kutatók most egy érdekes új irányban indultak el, a kórokozók ellen saját szacharidjukba beépülve veszik fel a harcot. A Queenslandi Egyetem és az ausztrál Alchemia biotechnológiai intézet kutatóinak tanulmánya a Nature Communciations legújabb számában látott napvilágot.
 Világméretű problémát jelent az antibiotikum-rezisztencia, a gyógyszerekkel szemben ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok elterjedése. Így égető szükség mutatkozik olyan új gyógyszerek kifejlesztésére, amelyekkel nemcsak leküzdhetők ezek a kórokozók, hanem amelyekkel szemben a baktériumok nehezebben tudnak rezisztenciát kialakítani – olvasható a Queenslandi Egyetem honlapján.
 Matt Cooper, a Queenslandi Egyetem professzora a kutatásokat ismertetve hangoztatta, hogy a baktériumoknak nehezebb olyan antibiotikumokkal szemben rezisztenssé válniuk, amelyek a kórokozók által termelt saját szacharidokra épülnek.


 
A baktériumsejtek külső burka egy ház téglafalára emlékeztet, ám a habarcs helyett az egyes építőelemeket szacharidok tartják egybe. Amennyiben kicselezzük a mikroorganizmust, és módosítjuk az egyik cukorvegyületet, a szacharidok nem képesek összeragasztani a sejtfal alkotóelemeit és a baktérium elpusztul" – magyarázta elképzeléseiket Matt Cooper.
 Az ausztrál kutató kitért arra, hogy a baktériumok sejtfalát vette célba több régebben kifejlesztett antibiotikum, például a penicillin, vagy a vancomycin.
 
A különbség, hogy a mi eljárásunk belülről állítja meg a sejtfalépítés folyamatát" –fogalmazott Matt Cooper.
 A kutatók az Alchemia intézet által módosított több száz szacharid-molekulát vizsgáltak meg, hogy olyan vegyületeket találjanak, amelyek megsemmisítik a kórokozót, ugyanakkor nem toxikusak az emberi szervezet sejtjeire.
 „A legtöbb vizsgált molekula elrendezése +lapos+, egysíkú volt, ám azoknak, amelyek hatékonynak bizonyultak, háromdimenziós a szerkezete. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon szacharid-vázakra építve ezerféle térbeli elrendezésű gyógyszermolekulát készíthetünk" – ismertette a teszteléseket végző Johannes Zuegg, a Queenslandi Egyetem Molekuláris Biológiai Intézetének kutatója.    
 
Az ausztrál tudósok még csak a kutatások kezdetén tartanak, ám munkájuk azzal a reménnyel kecsegtet, hogy olyan antibiotikumokat fejleszthetnek ki, amelyek ellen a kórokozóknak hosszú időn át nem sikerül rezisztenciát kialakítaniuk.
 

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés