O'Hear: A keresztények érdeke a liberális állam

2014. november 13. 9:10
Lehet az egyházaknak társadalmi szerepe és joga van a felekezeteknek saját intézményeket működtetni, ugyanakkor a keresztényeknek jó okuk lehet a liberális, toleráns, szabadságjogaikat nekik és másoknak is biztosító szekuláris állam fenntartására – állította Anthony O’Hear, a brit Királyi Filozófiai Intézet tiszteletbeli igazgatója a Danube Institute szervezésében a Pázmányon tartott előadásában. Tudósításunk.

A kereszténység, demokrácia és a közmorál összeegyeztethetőségének kérdéséről tartott előadást a Danube Institute szervezésében a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen Anthony O’Hear, a Királyi Filozófiai Intézet tiszteletbeli igazgatója november 11-én, kedden. Anthony O’Hear politikai erkölccsel, politikai filozófiával, tudományfilozófiával és vallásfilozófiával foglalkozik, szakterülete az oktatás, tíz éve a brit kormány oktatásügyi tanácsadója – különösen befolyásos volt Margaret Thatcher és John Major miniszterelnöksége idején. Az előadás nézőinek soraiban észleltük André Goodfriendet, az amerikai nagykövetség ügyvivőjét is.

 
David Cameron brit miniszterelnök keresztény országnak nevezte Nagy-Britanniát 2014 áprilisában – emlékeztetett előadása elején Anthony O'Hear. Rögtön megindult a vita, hogy vajon milyen értelemben gondolta kereszténynek Nagy-Britanniát a kormányfő, tekintve, hogy alig jár valaki templomba, a társadalom pedig inkább keresztényellenes, semmint keresztény. Sokan érvelnek úgy, hogy a keresztény elkötelezettségnek nem szabadna megjelennie az egészségügyi dolgozók esetében, például az orvosoknak nem szabadna megengedni, hogy lelkiismereti alapon visszautasítsák az abortuszműtétet, vagy épp a felekezeti iskoláknak is kötelezővé kellene tenni a melegjogok oktatását. 
 
Másrészt a keresztények is ugyanolyan állampolgárok, mint mások, és ugyanúgy fizetik az adót, a keresztény iskolák nem akadályozzák az állami iskolák létét, a keresztény társkeresők mellett nyugodtan létezhetnek a nem keresztény társkeresők is. Ellenben pár éve kötelezték a brit társkeresőket a meleg párkeresők fogadására, így vagy meg kellett szűnniük a vallási alapon ezt elutasító oldalaknak, vagy át kellett alakulniuk és megszüntetniük az egyházi kötődéseiket. Vannak olyan keresztény örökbefogadási ügynökségek, amelyek nem adtak örökbe melegpároknak, de emellett létezhetnek világi ügynökségek. 
 
O’Hear szerint az iskolák ügyében felmerül a kérdés, hogy kinek a feladata a gyermek oktatása. A szülőké? Az államé? Ő úgy látja, az állam feladata egy általános oktatás biztosítása, de emellett helye van a magániskoláknak is; ha pedig azoknak helye van, akkor a felekezetieknek is helye van, hiszen azok is fizetnek adót, akik ilyenekbe szeretnék járatni a gyermeküket. 
 
A brit filozófus szerint a Jehova Tanúinak a vérátömlesztést elutasító álláspontja az, ahol már inkább a „szekulárisokkal tart”, hiszen itt emberi életekről van szó. A filozófus hosszan elemezte John Rawls híres, igazságosságról szóló elméletét az öngyilkossággal, a melegházassággal és a halálbüntetéssel kapcsolatban, amelyeket többnyire kritizált az előadó. 
 
Anthony O’Hear úgy látja: a keresztényeknek jó oka van rá, hogy jelenlegi kisebbségként a klasszikus liberális megközelítést támogassák, ahol a demokrácia többségi felfogása ellenére is biztosítják a kisebbségek szabadságjogait. A filozófus Szent Ágoston megközelítését idézte az Isten városából: a korai keresztény álláspont szerint az egyházaknak vissza kell vonulnia a közéleti vitáktól. Az Isten városa nem ezen a földön valósul meg, mivel ez a világ tökéletlen; így szerepe van a szekuláris államnak is, amely lehet jó, lehet liberális és toleráns, s lehet szerepe például a háború megállításában, valamint a szabadságjogok biztosításában. Nem az állam feladata, hogy üdvözítse az embereket, az állam feladata pusztán az, hogy biztosítsa a lehetőséget erre. O’Hear egy pluralista társadalom mellett foglalt állást, amelyben ugyanakkor van helye és szerepe az egyházaknak. 
 
*
 
Anthony O’Hear előadására Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiatudományi Intézetének igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Politikaelméleti Doktori Iskolájának vezetője reflektált. Hörcher rámutatott: a közép-európai kommunista diktatúrák után (vagy akár alatt is) az egyházak voltak azok, amelyek bizonyos politikai kérdésekben határozottan állást foglaltak, így tehát Közép-Európának más a történelmi háttere, amellyel a kérdéshez közelít. 
 
A pluralista társadalom olyasfajta megközelítése, amelyet O’Hear dicsért, vannak veszélyei is – mutatott rá Hörcher –, nevezetesen, hogy dezintegrációhoz vezethet. Ugyanis miért vegyen részt a politikai életben bárki is, ha a saját meggyőződése kizárólag a magánügyének számít, és nem befolyásolhatja a közvéleményt, a közéletet? Hörcher Ferenc szerint így aztán nincs garancia arra, hogy egy liberális állam nemzedékről nemzedékre fenn tudja magát tartani. A filozófiai intézet igazgatója emlékeztetett arra, hogy a 2004-ben a Bajor Katolikus Akadémia rendezésében megtartott Jürgen Habermas–Joseph Ratzinger vitában egy dologban egyetértett a két gondolkodó: hogy a liberális állam mögül hiányzik a morális támogatás. 
 
Az ilyen berendezkedés individualista mivoltában pedig benne rejlik az atomizálódás veszélye – jegyezte meg Hörcher, felhívva a figyelmet arra is, hogy például a katolikus egyház társadalmi tanítása nem az egyének mellett az „elemi közösségeket” is hangsúlyosan kezeli, emellett az emberek jellemzően közösségben gyakorolják a hitüket. 
 
Hörcher Ferenc feltette a kérdést: nem lehetséges, hogy a szekuláris modell globálisan tekintve kivétel, miközben világszerte erős a vallási befolyás a közéletre és az államra? Ez pedig az Európa jövőjével kapcsolatos kérdésekhez vezet minket – figyelmeztetett válaszában a filozófiai intézet igazgatója.

Összesen 39 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nálunk a "liberális" az szdsz szinonimája.
És, hogy rendszerváltás/privatizáció címén húsz évez elraboltak az életünkből (miközben lerabolták az országot), abban jelentős "érdemei" vannak az szdsz-nek.
Röviden: nálunk a liberális szitokszó lett. (Ezt persze aligha tudja a brit Királyi Filozófiai Intézet igazgatója.)

Az ún. liberális államok gazdasági fejlettségüket kihasználva olyan helyzetben tartják Magyarországot, hogy az nem tud a szó jó értelmében azzá lenni. Egyébként azok is eléggé illiberális módon jutottak el oda történelmük folyamán. Nem elég azt deklarálni, de megpróbáljuk mi is, talán gyorsabban megy.

Igen, most Stiglitz után idehozták ezt az O'Hear-t is.
Csak hát az az igazság, hogy ezeknek a népnevelő szemináriumoknak nálunk nem sok értelme van.
Mi az utóbbi 25 év során megtapasztaltuk, hogy mit jelent a liberalizmus szabadsága.
A korlátlan életvitel, a kiteljesedő erkölcsi lezüllés mellett a korlátlan kizsákmányolás lehetőségét is. A Nyugat kiterjesztett és védett liberalizmusa soha nem tapasztalt társadalmi szétesést produkál, ami elsősorban a gazdagok krőzusi meggazdagodásához vezet, amelynek nem tudni még a végét.

A neoliberalizmus egy hazug és megtévesztő ideológia, amely a társadalom életébe mélyen belenyúlva, elsorvasztja mindazt, amit az ember hosszú évezredek alatt kifinomított, hogy élhető, önfenntartó társadalomban élhessen.

A mai neoliberalizmus csak egy elfajzott, torzult eszmeisége annak, amire a hirdetői hivatkozni szeretnek - azaz a XIX.században meghirdetett és kezdeményezett szabadelvűségnek.
Annak azért volt értelme, mert a társadalmak belefáradtak a hosszú évszázadok során a - főként szakrális elvek mentén megfogalmazott - korlátokba és tiltásokba.
Volt értelme az ezen idejétmúlt, meghaladott korlátok lebontásának, de annak már semmi értelme sincs, amivé torzította a XX.század.

O'Hear a pluralizmus - és én hozzátenném a liberalizmus - dicsérete és felmagasztosítása mellett éppen a veszélyeiről nem hajlandó tudomást venni.
Hörcher Ferenc kiválóan mutatott rá a hozzászólásában, hogy "A pluralista társadalom olyasfajta megközelítése, amelyet O’Hear dicsért, vannak veszélyei is(.........)nevezetesen, hogy dezintegrációhoz vezethet.
Márpedig ha ez igaz, ez ellenkezik minden emberi közösség alapvető érdekével, a közösségi lét minél élhetőbb és magasabb fokú kiépítésével és fenntarthatóságával.

Nagyon tetszik a gondolatmeneted.
Ha korábban olvasom, talán szükségtelennek is találtam volna azt megfogalmazni, amit 11:23-kor elküldtem.
Viszont külön gratulálok ahhoz az észrevételedhez, amelyben a liberális társadalom új jelenségére, a koncepciós lehetőségre hívod fel a figyelmet.
Valóban, napjaink neoliberalizmusa a legvadabb kommunista idők eszközét eleveníti fel a szemünk láttára.
Csupán annyiban tér el a két gyakorlat, hogy amíg a kommunisták nem magasztalták, csak "pofa be!" alapon elfogadtatták, addig a liberális ideológia pozitív, progresszív és magasztos mázzal igyekszik azt bevonni.

A feltámadt Krisztus követőiként egy dolgunk van :éljünk szeretetben , az eszünket használva . A többi már konkrét történelmi helyzet kérdése . Vagyis : a Szentlélek vezetésével eljutottunk a mai napig / " a pokol kapui nem vettek erőt az egyházon" / , s ezért a "múltunk a reményünk" !

A baj mindig a homályos megfogalmazásokkal van.

Addig terjed az én szabadságom, amíg a másikét nem korlátozom. Élni és élni hagyni. Szépen hangzanak, de hol vannak az objektív határok? Ott, ahol a neoliberálisok önkényesen kijelölik a saját érdekeik szerint? Az egykor igaz, mára tudatosan kiforgatott elvek szerint?

Ez lenne a keresztények érdeke is? Hogy kerül a csizma az asztalra?

Valóban. Az a valóban liberális állam.

De nem az az álliberális pocsolya, amibe újra bele akarnak rángatni minket az önjelölt "liberális demokraták".
Az olyan állam ti. senkinek sem érdeke.

Ég és föld:

liberalizmus és liberáltotalitarizmus.

Ezek szerint Isten liberális?
Mit értesz azon, hogy liberális?

Liberális = szabadkőműves.

"Ha nem, akkor el van tájolva, mert itt tényleg hasonlókat szoktak írni."

Oh yeah...és tényleg lantes70 -hez hasonló rhetor-ok vagy mifélék is markánsan jelen vannak ilyen "retorikáikkal" itteni (kerszteny.mandi meg a "sima" mandiner.hu dominánsabban) kommentmezőkön.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés