Román elnök: Románia releváns energiabeszállító lehet Magyarország számára

Klaus Werner Iohannis román államfő szerdán Budapestre látogatott, ahol Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta. Az ünnepélyes köszöntő után a két államfő delegációk közti és négyszemközt tárgyalásokat folytatott egymással, amelynek eredményeiről az azt követő sajtótájékoztatón számoltak be.

A magyar köztársasági elnök elmondta, alapvetően öt fontos témát jártak körül. Egyúttal kifejezte örömét, amiért 14 év után először újra román köztársasági elnök érkezett Magyarországra. Hozzátette,  reméli, a jövőben sikerül tartani az évenkénti hivatalos államfői látogatások a két ország között.

Közölte, a sok megbeszélni való téma miatt kettejük négyszemközti beszélgetése kissé elhúzódott. A tárgyalás során beszéltek az Ukrajnában és Izraelben zajló háborúkról,  a Romániai magyar kisebbségek helyzetéről, Románia schengeni csatlakozásáról, a 2024-es magyar EU-s soros elnökségről, valamint a két ország közötti gazdasági és energetikai kapcsolatokról.

Román gázt Magyarországra

Novák Katalin lapunk kérdésére elmondta, hogy ez utóbbi kifejezetten fontos Magyarország számára. Hozzátette, az Oroszországtól való függetlenedésben Magyarország számít a romániai energiaforrásokra. Felvetésünkre, hogy hosszú távon várható-e, hogy a Neptun Deepből is szállítsanak gázt Magyarországra, azt felelte:

Hozzátette, az onnan érkező gázellátás egyelőre nem egy most esedékes kérdés, de Magyarország mindenképp igényt tart erre a lehetőségre. 

Klaus Iohannis elmondta, bár 2050-re az Európai Unió vissza akarja szorítani a gázellátást, addig is nagyon fontos, hogy a tagállamok energiaigénye ki legyen elégítve. Hangsúlyozta, Románia a földgáz mellett nukleáris energiát is használ, előbbiből pedig vannak is forrásaik. Nemrég az ország tenger partjainál kerültek elő kiaknázatlan területek, amelyek kinyerésére két vállalat már el is indított egy beruházást. 

– értékelte a fejleményeket.

Magyarország a kezdetektől fogva támogatja Románia csatlakozását a Schengeni övezethez

A két államfő beszélt még Románia a Schengeni övezethez való csatlakozásáról is. Novák Katalin elfogadhatatlannak nevezte, hogy Románia eddig nem csatlakozhatott, szerinte szomszédunknak „egyértelműen a schengeni térségben belül van a helye”. Kifejtette, Románia csatlakozási igénye egy hatalmas vállalás, hiszen az övezet külső határának védelmét vennék magukra.

Az államfők beszéltek még a világban jelenleg zajló két komoly katonai konfliktusról. Mindketten kiálltak Izrael és Ukrajna mellett, Novák Katalin pedig felhívta a figyelmet, hogy egy újabb világháború elkerülése érdekében most nagyon oda kell figyelnie mindenkinek arra, mit tesz vagy mond. 

„Bölcsnek és józannak kell lennünk, és mihamarabb meg kell találnunk a békéhez vezető utat” – mondta.

A román elnök szerint a romániai magyar kisebbség híd a két ország között

Szóba került még a nemzeti kisebbségek helyzete, ami egyrészt mindkét országot érinti Ukrajnában. Ezzel kapcsolatban mindkét államfő beszélt már Zelenszkijjel, és bíznak benne, az ukrán elnök segíteni fog a nemzeti kisebbségek jogainak megőrzésében. Csakúgy, mint a román elnök a magyar kisebbségek esetében Romániában. Iohannis szerint a Romániában élő magyar kisebbség tagjai hidat képeznek a két ország közötti kommunikációban. Hangsúlyozta, fontos a kisebbség jogainak megőrzése, külön kiemelve a sajtó és az anyanyelvi oktatás kérdését.

Végezetül, Novák Katalin beszélt arról is, hogy a 2024-es magyar soros elnökség alatt nemcsak Románia Schengenhez való csatlakozását, de a Balkán országok EU-csatlakozásának ügyét is támogatni fogják. Emellett kiemelt figyelmet szentelnének a demográfiai problémák megoldásának, mert a köztársasági elnök szerint Európában továbbra is súlyos probléma a társadalom elöregedése. 

Román elnök utoljára tizennégy évvel ezelőtt látogatott Budapestre. Klaus Werner Iohannis Novák Katalin meghívására érkezett a magyar fővárosba, aki tavaly Bukarestben tett hivatalos látogatást.

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi