Orbán Viktor: Nagy formátumú szellemekre van szükség

Orbán Viktor miniszterelnök beszédében egy szellemi ívet húzott a nyugati világon át Közép-Európáig egészen a hallgatókig – számolt be az eseményről az Origó. 

– tette fel a kérdést. „A politikai vezetők feladata, hogy felkészítsék a népüket a rá váró kihívásokra. Tudni kell azt, hogyan formálódik a körülöttünk lévő világ, de ehhez nagy formátumú szellemekre van szükség. A politikai vezetőknek ebből kell kihámoznia a főbb tendenciákat” – mondta a kormányfő.

„Hogy volt lehetséges, hogy 400 évig a Nyugat állt a világ élén? Az utóbbi szorul magyarázatra. A Nyugat küldetéstudata nékül nem tudott volna a világ élén állni, a nyugati embernek a küldetéstudat a kereszténységben rejlett” – tette hozzá.

„Mindez tovább élt a Nyugaton a felvilágosodás után is. Hosszan kitartott az a meggyőződés, hogy a nyugati civilizáció mérlege alapvetően pozitív. Valami megváltozott a 21. század elejére, és mindez a hidegháború megnyerését követően történt” – mondta Orbán Viktor.

– tette hozzá. „A woke kultúra vette át az irányítást az USA-ban, míg Európában egy muszlim dagály indult el dél felől, és új helyzetet teremtettek Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Olaszországban. A Nyugat egyetlen nagy víz partján sem képes adekvát válaszokat adni” – mondta a kormányfő.

– mondta. „Akik küldetéstudattal bírnak azok egyes nézetek szerint a nyílt társadalom ellenségei. Ez az egyik leginkább romboló hatású gondolat a II. világháború után Nyugaton. Ma a nyílt társadalom a nyugat egyetlen koncepciója. Most a muszlim dagály és Ázsia felemelkedése idején a Nyugat nem tudja a saját küldetéstudatát szembeállítani a kihívásokkal, mivel fogja a nyílt társadalom eszméjének.Mi itt Közép-Európában nem vesztettük el a saját hitünket, és inspirációnkat”– tette hozzá a kormányfő.

A kormányfő elmondta, hogy mára a világban a beruházások 66 százaléka keletről érkezik. „Vetélytársaink hatékonyabban képesek megszervezni magukat, és elhúznak a nyugati országok mellet.Ebben a helyzetben Közép-Európa nem veszítette szem elől a saját küldetését, és a magyarok sem” – mondta a kormányfő.

„Napjaink vitái Brüsszellel éppen ezen a különbségen nyugaszanak. Nyugaton egy nemzet küldtéstudata elfogadhatatlan és gyanús. Így kapcsolódott össze a Kárpát-medence és a kereszténység védelme.”

„A magyarok mindig is sokszínűek voltak, sokszáz éven át a Kárpát-medence megvédése jelentette a küldetésünket. Később összekapcsolódott a Kárpát-medence és a kereszténység védelme. Hasonló folyamat játszódott le Lengyelországban és a Balkánon is” – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szerint amikor a kormány kereszténydemokráciáról beszél, akkor „létformákról beszél, amik a kereszténységből kinőttek és nincs helye a kormányzásban a hitelvekben való döntésnek.”

„Nyugaton úgy értelmezik a véleménykülönbségeinket, hogy azok fejlődésbeli hátrányok.Nem értik, hogy egy mély kulturális, geopilitikai és filozófiai különbségről van. Nyugaton egy rossz döntést könnyű korrigálni, míg Közép-Európában lehet, hogy egy-egy tévedést már nem lehet kijavítani. Minden produktív élet hozzájárulás a nagy magyar vállalkozáshoz. Mindenki tisztában van saját élete fontosságával, mivel a küldetésre épülő életfelfogás szív-kérdés. Nagy ajándéka ez a sorsnak” – mondta a kormányfő.

„A magyar ember hajlamos úgy tekinteni a munkájára, hogy az élete függ tőle Itt Közép-Európában a hivatás mutatja meg, hogy könnyűnek találtatunk-e, és ebből fakad a magyar önérzet” – tette hozzá.

– mondta Orbán Viktor. „A magyar szellemi emberek állapota mindig nemzetstratégiai kérdés. A tehetséggondozás a magyar nemzet legnagyobb kihívása és erőforrása egyben” – mondta a komrányfő. „Önöknek minősített felelőssége van, 1100 év súlya nyomja a vállukat.” – zárta szavait. 

Fotó: Orbán Viktor