Fontolva halad a magyar innováció, előrébb léptünk az uniós rangsorban

Van egy ranglista, az European Innovation Scoreboard (EIS), amelyet 2001 óta évre évről évre kiadnak, és elvileg azt hivatott mérni, hogy az uniós országok mennyire erősek (eddig 27, idén digitalizációs és zöldszempontokkal kiegészítve már 32) különféle, az innovációt érintő mutatóban, kezdve az élethosszig tartó tanulás megvalósulásától a környezetbarát technológiák felhasználásáig. Ezek súlyozott átlaga szerint rangsorolják az egyes tagállamokat (100 a mindenkori uniós átlagot jelenti), és ebben a rangsorban hazánk a 22. helyen áll a legfrissebb jelentés szerint.

A térség dobogósa

Ha csak térségünket nézzük, Románia, Bulgária, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia mögöttünk, Horvátország előttünk jár – ők zárják az utolsó negyedet, az úgynevezett „fejlődő innovátorokét”, ezt követi a „mérsékelt innovátorok” alsóközéposztályát megnyitó Görögország, s ebben a kategóriában versenyez Litvánia, Csehország, de még a high-tech iparukról híres észtek és Szlovénia is néhány nyugati ország mellett – ez az EU átlaga alatti országlista, az efölötti „erős innovátorok” és a „vezető innovátorok” közé már csak nyugati országok fértek. Tavalyhoz képest pozíciónk változatlan, lévén a szlovákokat lehagytuk, a horvátok pedig minket.

Erősségek, gyengeségek és Irinyi

A kormányzati KFI (kutatási, innovációs és fejlesztési) támogatások, például adókedvezmények, mint a helyettes államtitkár rámutat, igen magas, az EU-s átlag másfélszerese, és GDP-arányosan is rendben van; országátlag fölötti az „értékesítési hatások” (94,6), azon belül is a „közép, illetve magas technológiai termékek exportja” (131,1); ilyen még a digitalizáció azon belül a „külföldi doktori hallgatók” értékelése EU-átlag fölötti (103,6), köszönhető az ITM szerint az Irinyi-terv sikerének. Az is fontos, hogy számos nagyvállalat – főleg németek – a gyártóközponttal kutatási központot is hoztak.

Ugyanakkor van mit javítani az „Innovátorok” dimenzió (35,7) területén, különösen a „KKV-k üzleti folyamat innovációk” (16,4), valamint az „emberi erőforrások” (42) dimenzió, vagy például az előző évvel ellentétben erősségből hiányosságra váltó „foglalkoztatási hatások” (46) dimenzió.

Ledolgozzuk a hátrányt

Gulyás Tibor, az ITM helyettes államtitkára lapunknak hozzáteszi: az adatok akár több éves csúszásban is lehetnek, így az elmúlt évek intézkedéseinek hatásai várhatóan „2022-ben meglepetést, 2023-tól látványos javulást” hoznak, feltéve, ha közben nem változik megint a módszertan – teszi hozzá.  

A jelentés régiós bontásban is bemutatja Európát, eszerint Budapest – mint a legtöbb főváros – jelentősen elhúz az ország többi részétől, és a második, „mérsékelt innovátor” kategóriába küzdötte fel magát, egy szintre magát Pozsonnyal – ugyanakkor Prága előttünk jár, „erős innovátorként”, azaz a felsőközép kategóriában. „Minden nézőpont kérdése” – válaszolja felvetésünkre Gulyás. „Ebben az esetben azt nézem, hogy hogyan teljesít Budapest az utóbbi években. Budapest az utóbbi hét évben időszakban nagyobb mértékben, 20,6 százalékkal növekedett, mint Prága, amely 15,9-cel”, ebben pedig már benne van az előbb-utóbb várható beelőzés ígérete is.

A pénz minderre elvileg adott: mint azt későbbi közleményükben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter „soha nem látott kormányzati támogatásról” értekezett, eszerint 2010 óta a kormányzat megduplázta a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) ráfordítások összegét, amely most meghaladta a 700 milliárd forintot, idén ráadásul pályázatokra is 182 milliárd forint érhető el. A közlemény emellett újabb kontextusba helyezi hazánk helyzetét: a világ 131 országát mérő Globális Innovációs Index szerint Magyarország ennek a listának a felső harmadába tartozik a maga 35. helyével.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán