Megtámadta Paks 2 környezetvédelmi engedélyét az Energiaklub és a Greenpeace

2016. október 18. 12:00

Jogszabálysértő, megalapozatlan és hiányos Paks 2 környezetvédelmi engedélye az Energiaklub és a Greenpeace szerint. A két szervezet fellebbezést nyújtott be az engedély ellen az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez.

2016. október 18. 12:00

Fellebbezést nyújtott be hétfőn az Energiaklub és a Greenpeace az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez Paks II környezetvédelmi engedélye ellen. A két szervezet szerint ugyanis kirívó jogsértő részek és hiányosságok találhatóak az engedélyben és az engedély alapjául szolgáló környezeti hatásvizsgálati anyagban.

Az Energiaklub és a Greenpeace szerint a kiadott engedély alapjául szolgáló környezeti hatástanulmány több ponton hiányos: nem ad választ arra, mi történne súlyos balesetet esetén, holt tárolnák véglegesen a kiégett fűtőelemeket, illetve hogyan hatna az erőmű hőterhelése a Duna élővilágára, áll a Mandinerhez eljuttatott közleményükben.

A szervezetek álláspontja szerint felelőtlenség egy ennyire megalapozatlan környezeti hatásvizsgálat alapján kiadni a környezetvédelmi engedélyt. Úgy látják: biztonságos, tiszta és versenyképes megújuló energiaforrások fejlesztésével teljesen feleslegessé válna az atomerőmű bővítése, és Magyarország csökkenteni tudná orosz energiafüggőségét.

Összesen 44 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mo ching
2016. október 18. 22:17
A Greenpiss a zöldségek Négy Mancsa.
TonyKann
2016. október 18. 21:35
Csak egy rövid megjegyzés: itt a szomszédben Nyitra és Léva között épül Mochovce 3-4 reaktor jelentős ENEL (ez egy olasz csoport) segítséggel. Mind a két reaktor VVER-440 tipus, mint Paks 1-4. Beszállt a Siemens és Areva. Érdekes módon, csend övezi ezeket a nukleáris reaktorokat. Ki érti ezt?
1120
2016. október 18. 18:41
Ugyan már...szánalmas utóvédharcosok vagytok. Pont, mint '45 április elején a Berlint védő hitlerjugendesek. Mondjuk nekik legalább volt egy mentségük: az életkoruk. Nektek semmiféle mentségetek nincs a húgyagyatokra! :)
TonyKann
2016. október 18. 17:01
Magyarországot nem kellene egy a némethez hasonló energia fordulatba belevinni. Azt már német példákon tudjuk a rendszer jelenlegi állapotában nem olcsó (lakossági áram ár 29-35 cent, ebben 6.354 cent (2016) a zöld energiához való hozzájárulás) és vannak biztonsági kockázatok az energia átvitelben. Nem véletlen, hogy komoly összegeket költenek okos (smart) hálózatok fejlesztésére, tengeri platformokról az energia egyenáramú tengeralatti átvitelére (HVDC technika). Az egyenáramú átvitel nagy távolságra kisebb veszteséggel jár, s a kevesebb felharmonikus jobb áramminőséget jelent. Mindenesetre a hálózatból 3800 km hiányzik. Az idei nyáron, a három napos ünnepre kell gondolni, a jó idő és széljárás miatt jelentős áramfelesleg keletkezett. A szélgenerátorok és PV rendszerek által termelt áram folyamatosan ingadozik, s általában nem követik a fogyasztók/felhasználók igényeit. A német törvények szerint kötelező a megújulók által termelt áram átvétele, tehát a hirtelen megugrást a hagyományos szénerőművek leszabályozással csak lassan tudják követni. A hirtelen megugró energiabőséget végül rátolták a Cseh és Lengyel hálózatra, akik a rendszerük védelme érdekében 200-200 millió eurót beruháztak. A zöld energia hiányt gázturbinák üzemelésével (peakerek) lehet pótolni, így viszont nő a CO2 kibocsátás. Ha energia bőségről hallatán sokan rávágják, a felesleget tárolni kell. Néhány GWh elektromos energia kémiai úton való tárolásának nincs meg a realitása. Marad a költséges pumpás-tározós vízerőmű építése. Lássunk tisztán: egy elektromos hálózatba annyi áramot kell bepumpálni amennyi a fogyasztás. (Az átviteli veszteség miatt ez csak részben igaz). A szélturbinák termelését operátor/diszpécser (szél non dispatchable, nem kontrollálható energiaforrás) nem tudja irányítani, PV rendszerekkel a probléma ugyanez, tehát kell egy teljesítményét gyorsan változtatni képes támogató rendszer, mondjuk CCGT. A pumpás-tározós rendszer kétségtelen alternatíva. Az EIA (US Energy Information Administration) minden évben közéteszi az energia költségek alakulását. Szélre a Levelised Cost 73.6 $/MWh, míg Advanced GT (mondjuk CCGT) 72.6 $/MWh. A szélfarm szárazföldi telepítésű, s a metodika mindkét esetben 30 évre számol (összes költség/megtermelt energia 30 év alatt). Gázturbinás egységnél a legnagyobb költségtényező a gáz ára, míg szélturbinánál a beruházási költség és az átvitel költsége magasabb. Magyarországon a szélfarm hatásfoka kb. 20% (de semmi esetre sem 36%). A fotovoltaikus (PV) rendszereknél a beruházási költség kiugróan magas. Ha tehát a szélturbina éves átlagban 20%-át adja a nominálisnak, akkor bizony a CCGT-t indítani kell. A helyzet a PV energiával hasonló. Ha viszont párhuzamosan építünk rendszereket az a lehető legköltségesebb megoldás. Látható, a szélerőmű ill. a PV erőmű bekapcsolódása a rendszerbe a CCGT gázfogyasztását csökkenti, de a biztonság miatt a CCGT-t meg kell építeni. Vannak tehát kétségek, hogy a zöld energia erőltetése a jó megoldás. Mindenesetre a brüsszeli politikacsinálók egy integrált, megújulókra fókuszáló piacnak adnak prioritást. A franciák viszont 2050-re szóló koncepcióban is 50% nukleáris energiát terveznek, ez most 70% náluk.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!