Örök téma

2015. május 07. 15:54

Egyelőre az európai jogalkotás csapdában vergődik. Merthogy az igazság-igazságtalanság kérdését a bűn, mint abszolút norma fogalmi rendszere nélkül akarja megoldani. Transzcendens igazság-igény nélkül magára marad(t) a jog.

2015. május 07. 15:54
Jakab Bálint

„Egyelőre ettől a csapdától nem a félelem rettent, hanem a keresztény kulturális beágyazódás, az élet tisztelete játszik döntő szerepet. De meddig? Hiszen, ha a jog játssza a kizárólagos szerepet a társadalmi igazságosság kérdésében és nem az abszolútumhoz viszonyító erkölcs, akkor előbb-utóbb elfogy a társadalomból az a morális tartalék, ami visszarettentene a jogok következményei révén. Ezt látjuk a nyers erőszak egyre fiatalabb korosztályok közötti megjelenésében a nyugati kultúrában. De ha kilépünk szűkebb világunkból, a helyzet tragikusabb, amikor önjelölt igazságtevők – a közel-keleti tréségben - vélt igazságeszményeik nevében az övéktől eltérő létmódot is az élet kioltásával fenyegetik.


Az élet és halálhoz való viszony kulturális meghatározottság, ugyanakkor több ennél. Ember nem adhat életet és el sem vehet. De van-e joga megvédeni az életét? Van-e joga az államnak, mint szervezett közösségnek megvédeni állampolgárai életét? Akár úgy is, hogy elébe megy az élet kioltásának vállalásával egy nagyobb tragédiának? Vagy utána megy egy emberhez nem méltó létmódnak, amely a közösségi együttélés szabályait méltatlan módon megsértette.

Egyelőre az európai jogalkotás csapdában vergődik. Merthogy az igazság-igazságtalanság kérdését a bűn, mint abszolút norma, ha tetszik: negatív norma fogalmi rendszere nélkül akarja megoldani. Transzcendens igazság-igény nélkül magára marad(t) a jog. Nem eszköz, hanem maga a cél.

Innen nézve nem nehéz megjósolni, hogy a halálbüntetés kérdése időről-időre visszatérő téma lesz a nyugati közgondolkodásban.”

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
drkovax
2015. május 07. 21:03
Vagyis amíg nem állunk arra az alapra, hogy az élet "szent" és ezért egyaránt tilos a kivégzés, a gyilkosság és az abortusz ...
alles müller oder was
2015. május 07. 18:13
A nyugati civilizációban (de lehet hogy nem csak abban, de azokat nem annyira ismerem) évezredeken keresztül betonbiztos alapokon állt a jó és a rossz fogalma. Aztán jöttek mindenféle posztmodern világmegváltó gondolkodók akik szerint nincs olyan hogy jó, meg hogy rossz, hanem csak attól függ van, meg nézőpont kérdése - és ez beszirvárgott a jogba is.
Péter Gábor Bátor Tábor
2015. május 07. 17:19
Fárasztó már ez a sok vallásos makogás. A reformátusok még a katolikusoknál is rosszabbak. Halálbüntetés azért rossz, mert 1) nincs 100%-os bizonyítási eljárás a gyanúsítottra vonatkozóan, 2) visszavonhatatlan.
dávid
2015. május 07. 17:09
Ez nem igaz - ha a bűnt legalábbis most Btk.-ra szűkítve nézzük, bár a polgáriban sem értékmentes, sőt - mert a büntetőtörvénykönyv így szól: 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. Az, hogy a (2)-be mi fér bele, az végső soron a bírói gyakorlatban telik meg tartalommal. Az a "40 év" rajtuk pedig komoly nyomokat hagyott, pl. érdekes h egy-egy megye mennyire meghatározza a helyi bíróságok itélkezési szokásait. Ez alól a nyomás alól a fiatal bíróknak nehéz kitérni, ha valaha is feljebb akarnak kerülni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!