Osztolykán: A szabad iskolaválasztás elősegítette a szegregációt

2015. január 28. 14:31

A szabad iskolaválasztásnak nem szabadna tabutémának lennie – mondta Osztolykán Ágnes az Alapjogokért Központ integrációról szóló konferenciáján, ahol azonban az előadók többsége hitet tett a kistelepülési iskolák megtartása mellett. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány képviselője viszont amiatt vonta kérdőre a kormányt, hogy nem zártak be háromszáz szegregált kistelepülési iskolát.

2015. január 28. 14:31
Szilvay Gergely
Szilvay Gergely

Az integráció elve és alkalmazása olyan nemzeti minimum, amely a társadalmi kohézió alapja – mondta Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egy köznevelési fórumon.

 
Az államtitkár az Alapjogokért Központnak a felzárkózást segítő oktatás lehetőségeiről és eszközeiről tartott keddi konferenciáját megnyitó beszédében kiemelte: ha egy gyermek azzal a kilátástalansággal, reménytelenséggel nő fel, hogy nincs esélye az elérhető tudás megszerzésére, az az egész nemzetet sorvasztja el, ezért közös ügy a gyermekek integrált oktatása. A kormány elutasítja a jogellenes elkülönítés minden formáját, elkötelezett a minőségi és esélyteremtő oktatás feltételrendszerének fejlesztése mellett, amely kulcsfontosságú a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózása érdekében – hangsúlyozta Czibere Károly.
 
Bauer Béla, a Századvég vezető kutatója rámutatott: az iskola egy mobilitási csatorna, akárcsak az egyház, a sport vagy a honvédség.
 
A konferencia vendége volt Kovácsné dr. Nagy Emese, a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola igazgatója és Molnár-Gál Béla, a kazincbarcikai Don Bosco szalézi iskola igazgatója. Nagy Emese elmondta: iskolájuk diákjainak 73 százaléka roma és 68 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, de 70 százalékuk mégis érettségizik. Molnár-Gál Béla kifejtette: az ő tanulóiknak is a nagy része roma, és csak a 20 százaléka kazincbarcikai. Mint mondta, „rejtett szegregáció” folyik a környéken: az utóbbi időben jelentősen csökkent a környékbeli falusi gyerekek száma az iskolában, mivel több alapítvány nyitott „szakképző iskolát” helyben. Mint mondta: gyakran kihelyezett szülői értekezletet tartanak a falvakban, hogy elérjék a szülőket.
 
Molnár-Gál Béla kifejtette: az érintetteket nem is igazán érdekli az integráció/szegregáció kérdésköre; sőt, nem is értik, az miről szól. Sok szülő egyszerűen nem is tudja finanszírozni a gyermeke tanulását. Sokan azért jelentkeznek például hegesztőnek, mert arra hiányszakmaként ösztöndíj jár, pedig igazából nem is akarnának a területen dolgozni. Van, hogy fizetnek a szülőnek, hogy engedje iskolába a gyerekét – tette hozzá az igazgató. Ráadásul a cigány közösségekben 14 éves kora után már felnőttnek tekintik a fiatalokat, s a szülők nem foglalkoznak velük – mondta Molnár-Gál. 
 
Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke rámutatott: a kistelepüléseken nem lehet semmit csinálni iskola nélkül, így szükség van az iskola megtartására. Hozzátette: nincs értelme tizedszer is megmérni a szegénységet, inkább cselekedni kell; mégis van olyan falu, ahol már nyolcadszorra készítenek felmérést, és olyan is, ahol egyszerre három civil szervezet „mér”.
 
Molnár-Gál Béla arra is rámutatott, hogy emellett sokan funkcionális analfabéták: magyarul beszélnek, de cigányul gondolkodnak, így a magyar nyelvtani rendszerrel nem tudnak mit kezdeni és alacsony a szókincsük. Egy az egyben cigányul beszélnek, csak magyar szavakkal. Mindez felveti a kérdést, hogy érthetőek-e a tankönyvek számukra. A kutatások szerint viszont a cigányul még beszélő romák jobb eredményeket érnek el – tette hozzá Molnár-Gál. 
 
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) képviselője a közönség soraiból felszólalva kérdőre vonta a kormányt, amiért az nem zárt be háromszáz spontán szegregált kistelepülési iskolát.
 
Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője rámutatott: a szegregáció/integráció kérdésköre meghaladott, hiszen a szegregáció tény, új narratívára van szükség. Osztolykán megjegyezte, hogy ki kellene venni a szabad iskolaválasztást a tabutémák közül, hiszen a szabad iskolaválasztás kiterjesztése elősegítette a szegregációt.
 
Sipos Imre köznevelésért felelős államtitkár szerint fontos, hogy fennmaradjanak a kistelepülési iskolák, és az lenne a cél, hogy mindenhol ugyanolyan színvonalas oktatást lehessen biztosítani, hiszen ha vonzó a helyi iskola, oda viszik a szülők a gyereket. 
 
Gidáné Orsós Erzsébet oktatásügyi szakértő arra mutatott rá, hogy a kisgyerekeknek jobb, ha helyben van az iskola, és nem kell már elsősként másik településre buszozniuk: „első osztályos gyerek ne utazzon”. Emellett szerinte a helyi értékeknek is helyet kellene kapniuk a tananyagban.
 
Sztojka Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője szerint fontos, hogy minél több roma pedagógus legyen, és hogy a sok létező programot összehangolják. Orsós Erzsébet azt is problémásnak tartja, hogy ezeknek a programoknak nem mérik az eredményeit. 
 
Az Alapjogokért Központ január 21-én tette közzé jogi elemzését a szegregáció és integráció témakörében, amely arra mutat rá: nem minden megkülönböztetés tilos.
 

Összesen 116 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Szabadon ébredők
2015. január 29. 11:36
Osztolykán: A szabad iskolaválasztás elősegítette a szegregációt Első körben javasoljuk Borsodi cigángyerekek tömeges felvételét a II. kerületi Lauder Javne zsidó elitiskolába Úgy a hiteles
Kvasztics Fedor
2015. január 29. 08:40
"...megnyitó beszédében kiemelte: ha egy gyermek azzal a kilátástalansággal, reménytelenséggel nő fel, hogy nincs esélye az elérhető tudás megszerzésére, az az egész nemzetet sorvasztja el..." Ezért kell a szülőnek olyan iskolába vinni a gyermekét, ahol semmi és senki nem hátráltatja a normális oktatás menetét. Ahol nem kell a tanárnak túlkoros, 16 éves negyedikesekkel, ötödikesekkel bajlódnia,.
vigyor
2015. január 29. 08:16
Ezek csak üres szólamok, mantrák és panelek. És egészen addig ez így is lesz, amíg a rém felháborodott szegregációellenesek nem sorolják fel tételesen azokat az eszközöket, ami mondjuk egy 6-8-10 éves gyereknek és az ő szüleinek a rendelkezésére áll, hogy megfékezze azokat az osztálytársakat, akik őt rendszeresen zavarják a tanulásban, képtelenek beilleszkedni, mindent leamortizálnak maguk körül és még azt sem értik, amit kérdeznek tőlük. Gyerünk, mert az úgy baromira nem elég, hogy statisztikailag gyönyörűen kivezetjük a szegregációt, de ráterheljük az eszköztelen gyerekekre, hogy oldják meg a problémát!
totyalaci
2015. január 29. 08:04
Hagy kérdezzem már meg, hogy a magyarul beszélő, de cigányul gondolkodó gyerekekkel miért kell összezárni a magyarul beszélő és magyarul gondolkodó gyerekeket? Egy mai magyar gyerek miért legyen a több évtizedes politikai töketlenkedés áldozata,miközben ő is csak egyszer jár általános iskolába? Miért ő legyen a kísérleti nyuszi,megkockáztatva azt, hogy egy végletesen gyenge iskolában/osztályban sekélyes tudást szerezzen,mert egyébként az integrált osztályokban erre van a legnagyobb esély? Mi a baj azzal,amit a Huszár telepen csinálnak? Speciális helyzetben lévő gyermekeket speciális eszközökkel próbálnak felzárkóztatni,szintre hozni. Az egyházi iskolák többsége miért zavarja,tanácsolja el már a beiratkozáskor a problémás/roma gyerekeket?(Tisztelet a csekély számú kivételnek) Miért csak az oktatáson akarják leverni pl. a roma problémát? Miért nem veszik tudomásul az érintettek, hogy a jelenlegi helyzetben csak a családból történő kiemelés volna a megoldás,de úgy, hogy tuti szakmához és álláshoz is juttassák a szegény,többnyire roma gyereket.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!