Az első világháborúról konferenciáznak a Terror Házában szerdán. Az olasz-magyar tudományos tanácskozás célja, hogy az 1914 és 1918 közötti első világégést úgy mutassa be, mint a XIX. és a XX. század közötti korszakhatárt.
Korforduló – Az első világháború, mint a XIX. és a XX. század határa címmel rendeznek olasz–magyar konferenciát a Terror Házában november 26-án, szerdán.
Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, a XX. Század Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, valamint az olasz Első Világháborús Nemzeti Emlékbizottság és a magyarországi Olasz Kultúrintézet 2014. november 26-án olasz–magyar konferenciát szervez az első világháborúról. A tudományos tanácskozás célja, hogy az 1914 és 1918 közötti első világégést úgy mutassa be, mint a XIX. és a XX. század közötti korszakhatárt.
A történészek megállapodni látszanak abban, hogy a „hosszú XIX. század” és a „rövid XX. század” közötti határvonalat éppen az első világháború tragédiája jelöli ki, ugyanis a polgári világ hagyományos építménye több szempontból összeomlott a háborús cselekmények és azoknak az egész európai kontinens társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyait átalakító következményei miatt. A XX. század születése annál is inkább köthető az első világháborúhoz, hogy az évszázad arcát alapvetően meghatározó második világháború az első egyenes következménye volt.
Ezt a konszenzust tudományos szempontból és az európai népek békés egymás mellett élése érdekében is szükséges árnyalni, amelyre jó alkalmat teremt az első világháború kitörésének századik évfordulója. Olaszország és Magyarország 1915 és 1918 között háborúban állt egymással – az elkeseredett és kölcsönösen rengeteg véráldozatot követelő harcok után egy évszázaddal a két nemzet együtt dolgozza fel tragédiáit, amelyre ez a konferencia is bizonyíték.
A rendezvényre a Terror Háza Múzeumban kerül sor, 2014. november 26-án (szerda), 16:00 órai kezdettel. A rendezvényt olasz–magyar szinkrontolmács közvetíti.
A konferencia résztvevői:
Schmidt Mária – a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Gina Giannotti – a Budapesti Olasz Kultúrtintézet igazgatója
Giorgio PETRACCHI – a nemzetközi kapcsolatok történetének professzora, Udinei Egyetem
Claudio CAPPON – elnökhelyettes, EBU (Európai Rádió–Televízió Unió); kétszeres főigazgató, RAI
BALOGH András – történész, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság Tudományos Tanácsadó Testületének tagja
BÉKÉS Márton – történész–politológus, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Eddy Wax szerint a háború, valamint az Oroszországhoz való viszony továbbra is éket ver az európai jobboldali pártok közé.
„Ők ezt így kezelik. Be kell tiltani, el kell hallgattatni, menjenek innen. (...) Mindez Európa fővárosában, két hónappal az EP-választás előtt” – mutatott rá a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója.
A brüsszeli városvezetés több muníciót adott az európai jobboldalnak, mint amiről két hónappal a választások előtt álmodni mertek volna – írja a Politico.
A kicsinyes brüsszeli konferenciabetiltós botrány után kezdhetünk aggódni a belga jogállamiság állapotáért... Veczán Zoltán írása.
Nem csak Brüsszelben forrnak az indulatok, a közösségi médiában is egyre-másra érkeznek a reakciók a békepárti, migrációellenes konferencia körül kialakult cirkusz miatt.
A fővárosi fideszesek kampányát segítette szombaton Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke.
A 74 éves Piero Fassino a szórakozottságával védekezett, de az alkalmazottakat ez nem hatotta meg.
