Idén 8 órára nő a feliratozott műsorok száma a közmédiában

Szalai Annamária úgy fogalmazott: egyre nagyobb a jeltolmáccsal vagy felirattal ellátott műsorok száma – tavaly az érintett tévék műsorainak 38 százaléka volt ilyen –, és a műfaji kínálat is bővült. „Egy egészséges társadalomnak gondoskodnia kell arról, hogy minden tagja teljes életet élhessen” – hangsúlyozta az elnök, hozzátéve: annak érdekében, hogy biztosítható legyen az egyenlő hozzáférés a televíziós műsorokhoz, a médiatörvény megkülönböztetett figyelmet fordít az akadálymentesítésre. Beszámolt arról is, hogy az NMHH a Sinosz-szal partnerségben végzi a műsorok ellenőrzését.

Kósa Ádám, a Sinosz elnöke, a Fidesz európai parlamenti képviselője elégedett az infokommunikációs akadálymentesítés szintjével, és célnak nevezte, hogy a hatóság továbbra is szigorúan ellenőrizze a feliratozást. A szövetség vezetője előrelépésnek nevezte a médiatörvény tavaly nyári módosításának azon elemét, amely a többi közt a kábelszolgáltatókat is arra kötelezi: pontosan továbbítsák a feliratokat. Egy 2012-es felmérés szerint Magyarországon három év alatt jelentősen bővült a tévéműsorok feliratozása. Mint mondta, az 1907 óta létező szövetség egyik legfontosabb célja az infokommunikációs akadálymentesítés, további kívánalmaik között szerepel a tematikus televíziók feliratozása.

A médiatörvény a négy közszolgálati, valamint két országos nagy kereskedelmi televíziós csatorna számára fogalmaz meg kötelezettségeket, ezen televízióknak 2015-ig fokozatosan a teljes műsoridőben biztosítani kell az akadálymentesítést, feliratokkal vagy jeltolmáccsal. Az idén napi 8 órában kell biztosítaniuk ezt. Kvótától függetlenül kötelező elérhetővé tenni a tájékoztató műsorokat, és meghatározott időtartamban kulturális és más műsorokat. Míg 2011-ben a műsorok 22 százaléka, tavaly már 38 százaléka volt akadálymentesített. 2012-ben az M2, míg egy évvel korábban a TV2 mutatta a legnagyobb arányt e téren. A napi műsorkvóta – a hatóság által vizsgált 198 nap alatt – 97 százalékban teljesült. A televíziók 95 százalékban feliratozással és 5 százalékban jeltolmács alkalmazásával tettek eleget a törvényi előírásoknak. A segédlettel ellátott műsorok legtöbbje hírműsor volt, de számos sorozatot, ismeretterjesztő műsort, mozifilmet, magazint, gyermekműsort és dokumentumfilmet is követhettek a siketek és nagyothallók.

Bár a törvény erre nem tér ki, az NMHH azt is vizsgálta: a hallási fogyatékkal élők megjelenése a médiában 0,3 százalékos volt, annak ellenére, hogy társadalmi arányuk 5,7 százalékos.