Egy minap megjelent felmérés szerint a magyarok leginkább az egészségügy helyzete miatt aggódnak.
„Lázár János ugyanakkor szemérmesen elhallgatta, hogy mikor nyithatja meg kapuit az új intézmény. Az érintett százezreket (az agglomerációs települések jelentős része, és ügyeleti rendszerben a Dunántúl északkeleti része is idetartozik majd) pedig elsősorban az érdekli, mikor juthatnak végre emberhez méltó ellátáshoz. A kancelláriaminiszter sajtótájékoztatója utáni napon viszont kibújt a szög a zsákból! Az egészségügyi államtitkár ugyanis „reményét fejezte ki, hogy a választásokig eljutnak az intézmény alapkőletételéig”. Ónodi-Szűcs Zoltán szavai arra utalnak, hogy a betegeknek egyelőre be kell érniük egy 2018-as, vélhetően a választási kampány hajrájára időzített ünnepséggel. Ettől egészségesebbek nem lesznek ugyan, de legalább tudni fogják, hová kell majd húzni az ikszet – gondolhatják a kormányzati kommunikáció irányítói. A politikai elit tagjaiért persze nem kell aggódnunk, hiszen ők törvényben rögzített kiváltságként továbbra is luxuskörülmények között gyógyulhatnak. A mezei betegek viszont leghamarabb csak a 2020-as évek első felétől számíthatnak jobb ellátásra. Persze közülük is csak azok, akik a szerencsének vagy a gondos orvosi ellátásnak köszönhetően túlélik a jelenlegi körülményeket…
Erre egyébként folyamatosan csökken az esély. Egy múlt heti háttérbeszélgetésen elhangzott: 2000 és 2015 között egyre nőtt azoknak az orvosoknak a száma és aránya, akik külföldön vállaltak munkát. A Kopint-Tárki kutatása szerint ma már a magyar orvosok mintegy 10-12 százaléka dolgozik külföldön, de az aktív gyógyítókhoz viszonyítva 20 százalék fölötti is lehet az arányuk. Egy-egy kisebb mértékű béremelés is csökkenthetné a külföldi munkavállalás valószínűségét. Különösen fontos lenne ez a pályakezdők esetében. Persze, ha ezt úgy sikerül megvalósítani, mint azoknál a fiatal szakorvosoknál, akik a szeptemberi béremelés után kevesebb fizetést kaptak, mint a béremelés előtt, akkor nem csodálkozhatunk, ha az orvosmigráció felgyorsul. Ráadásul, aki egyszer már belekóstolt a külföldi munkakörülményekbe, az nem vágyik vissza az omladozó, gyógyszer-, fertőtlenítő- és műszerhiánytól szenvedő magyar intézményekbe.”
Miként lehet az otthonszülés élményét a kórház falain belülre vinni? Mire van szüksége egy kismamának a háborítatlan szüléshez? Rövid- és hosszútávon milyen eredményeket várnak az átalakítástól? Többek között ezekről kérdeztük a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkárságát.
A felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központok is jól járnak.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A híres sportkommentátor műtétje után otthon gyógyul, az olimpiára újra mikrofon mögé ülhet majd.
Az „Izrael-ellenes tüntetők” miatt végül le kellett takarni az alkotást.
A Spezia magyar válogatott labdarúgója újra játékba lendült, s lapunkkal tudatta: a németországi Európa-bajnokság után is Olaszországban szeretne maradni. Elárulta, mi motiválja a rekorddöntés mellett, s hogy látja a szerepét Marco Rossi csapatában.
