Nanotechnológia segít a limfocitáknak a rák felismerésében

Ez utóbbit választotta az a seattle-i orvoscsoport, amelynek munkájáról az origo.hu számolt be, s amely a nanotechnológia segítségével programozná át a sejteket, hogy azok felismerjék a tumorsejteket.

„Tudomásunk szerint ez az első olyan technológia, amely gyorsan és testen kívül végrehajtott laboratóriumi manipuláció nélkül tumorfelismerő képességgel ruházza fel a T-sejteket – nyilatkozta dr. Matthias Stephan, a kutatás vezetője. – 
Az átprogramozott sejtek a beavatkozást követő 24–48 órán belül akcióba lépnek, majd hetekig a felszínükön hordozzák a daganatsejteket felismerő receptort.  Ezek alapján a módszer elég gyors és erős immunválaszt eredményez ahhoz, hogy elpusztítsa a rákos sejteket, mielőtt azok végeznének a gazdaszervezettel." 

A sejtes immunterápia név alatt összefoglalt modern kezelési módok már eddig is ígéretesnek bizonyultak a klinikai vizsgálatokban, de továbbra is megoldatlan feladat, hogy miként lehetne őket széles körben elérhetővé és gyorsan alkalmazhatóvá tenni. Jelenleg általában néhány hétig tart ezeknek a kezeléseknek az előkészítése: a T-nyiroksejteket le kell venni a pácienstől, és genetikai módosítás, valamint speciális körülmények között történő sejttenyésztés után kell őket infúzióban visszajuttatni a beteg keringésébe. 

A most kifejlesztett nanorészecskék kiválthatják ezeket az idő– és költségigényes lépéseket. Bár az új T-sejtátprogramozás még jó néhány lépésnyire van a klinikai alkalmazástól, Stephan már látja a jövőt, ahol a daganatok és fertőző betegségek elleni, sejtalapú immunterápiák bonyodalmas és drága procedúrából könnyen beadható, a gyógyszertári polcról leemelhető és bárhol elérhető kezelésekké alakulnak. 

„Nekem még nem volt daganatos betegségem, de ha egyszer rákkal diagnosztizálnának, biztosan azt szeretném, hogy azonnal kezdjük meg a kezelést – mondta el a kutató. Azt szeretném, hogy a sejtes immunterápia olyan kezelési opció legyen, amely akár már a diagnózis napján elindítható, és hogy a betegek ambuláns kezelés formájában, a lakóhelyükhöz közel megkaphassák…” 

A nanorészecskével átprogramozott T-sejtek derekasan állták a versenyt a hagyományos immunterápiával: mindkét módszer 2 hétről átlagosan 58 napra hosszabbította meg a közepes túlélést. 

Másfajta betegségek ellen is hatásos lenne 
 
Stephanék nanorészecskéinek ezzel együtt még számos akadályt le kell küzdeniük, mielőtt emberben is kipróbálásra kerülhetnek. A kutatók olyan cégekkel létesítettek együttműködést, amelyek klinikai tisztaságú nanorészecskéket tudnak előállítani, hogy a CAR gén célba juttatását és kifejezését minél biztonságosabbá – s ezáltal emberi felhasználásra alkalmassá – tegyék. Emellett Stephan célul tűzte ki a nem vérképzőszervi daganatok kezelését is, s ennek érdekében együttműködést kezdeményezett a Fred Hutchinson Központ több másik kutatócsoportjával is. 

Stephan hozzátette: a daganatellenes immunterápia valójában csak a kezdet, hiszen a nanorészecskéket elvben úgy is lehet módosítani, hogy fertőző betegségekkel szemben nyújtsanak védelmet. Hasznosak lehetnek például az olyan betegek számára, akiknek az immunrendszere sürgős erősítésre szorul egy komolyabb fertőzés elleni küzdelemben, és nincs idejük kivárni, míg egy hagyományos oltás hatni kezd.