Kutatók állítják, nem rákos sejtekből állítják elő a termesztett húst, kérdés, hogy mi az igazság

A közösségi média tele van téves állításokkal a laboratóriumban termesztett hússal kapcsolatban. A táplálkozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kritikák közepette az egyik ilyen állítás az, hogy rákos sejtekből készül. „Mi az igazság?” – teszi fel a kérdést a dw.com, s azonnal meg is válaszolja: semmi, de persze mindezt igyekszik alátámasztani is a cikkben.

Megtették az első lépéseket, hogy műhús kerüljön a boltok polcaira

Egy német termesztett húst gyártó startup megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy állati sejtekből előállított, laboratóriumban elkészített kolbászok kerüljenek a szupermarketek polcaira. A The Cultivated B szeptember közepén kezdte meg a tárgyalásokat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal, hogy végül engedélyezzék vegán összetevőkből, köztük jelentős mennyiségű tenyésztett húsból álló hibrid kolbásztermékének forgalmazását.

Az amerikai élelmiszeripari hatóságok 2023 júniusában zöld utat adtak a laboratóriumban termesztett csirkehús értékesítésének, miután Szingapúr 2020-ban első országként engedélyezte a sejtkultúrával előállított műhús értékesítését. Az élelmiszer-technológia eme fejlődésének híre egyeseket óvatosságra késztet a termesztett, az úgynevezett „Frankenhússal” hússal szemben, amely másképp nézhet ki, mint a hagyományos hús, és sokkal gyorsabban állítható elő, mint amennyi idő alatt egy állat elég nagyra nő ahhoz, hogy megehessék.

Hogyan állítják elő a laboratóriumban termesztett húst?

Ez az egyik fő aggodalomra okot adó ok sokak számára, akik továbbra is szkeptikusak a tenyésztett hússal szemben, mivel egyesek meg vannak győződve arról, hogy az gyorsan növekvő tumor-, azaz rákos sejtekből származik, például egy 2023. februári Bloomberg-cikk azt írta, a vezető tenyésztetthús-gyártó startupok csendben úgynevezett immortalizált sejteket használnak, amelyek technikailag rák előtti sejtek, és egyes esetekben teljesen rákosak lehetnek.

De ez nem teljesen igaz, írja a dw.com. Az élelmiszertudósok valóban használnak sejteket a hústermesztéshez, de ők 

Olyan kritériumok alapján, mint az íz és az osztódási képesség, a tudósok kiválasztják a legjobb sejteket, és tápanyagokban gazdag húslevesbe merítik őket. Ezeket a sejteket aztán nagy mennyiségben termesztik acéltartályokban, úgynevezett bioreaktorokban vagy kultivátorokban. 

A termesztett hús elkészítése 2-8 hétig tart

Hasonlóan ahhoz, ami az állati testben történik, a sejteket oxigénben gazdag sejttenyésztő közeggel táplálják, amely olyan alapvető tápanyagokból áll, mint aminósavak, glükóz, vitaminok és szervetlen sók, és amelyet növekedési faktorokkal és más fehérjékkel egészítenek ki - magyarázza honlapján egy növényi alapú és termesztett húsokat népszerűsítő intézet. A tápanyagok változásai ezután elindítják az éretlen sejtek differenciálódását vázizommá, zsírrá és kötőszövetté, amelyekből a hús felépül. Amikor kész, akkor lehet a termesztett húsnak ismerős textúrát és formát adni, majd eladásra csomagolni. Az egész folyamat – a műhús fajtájától függően – két-nyolc hétig tart.

És ezek a sejtek biztosan nem rákosak, állítja Elliot Swartz, a Good Food Institute vezető kutatója. Szerinte a gyártók törekednek arra, hogy kiszámítható, ellenőrizhető és stabil sejteket használjanak, és mindez kizárja a rákos sejteket.

Nyitókép: Pixabay