Ahogy arról egy korábbi digitális gazdasággal foglalkozó elemzésben is szó volt, a vállalati ökoszisztémák és az azok középpontjában elhelyezkedő digitális platformok megjelenése számos előnnyel bír és új lehetőségeket kínál mind az üzleti célú felhasználók, mind pedig a fogyasztók számára.
Azonban egyetértés látszik kialakulni azon a téren is, hogy a Big Tech számos új probléma okozója lehet, ami egyidejűleg jelentős gazdasági és nem gazdasági károkhoz vezethet.
Tipikusan ilyen az álhírek, a gyűlöletbeszéd, a visszaélés a személyes adatokkal vagy a szólásszabadság megsértése.
Ezek gyors terjedése különösen jellemző a közösségi médiában, különböző hírösszesítő oldalakon vagy internetes kereső programokon. Ezek nem gazdasági jellegű károkhoz vezethetnek és negatív hatással lehetnek a demokratikus folyamatokra. Lásd például a 2016-os amerikai elnökválasztás után kirobbant Cambridge Analytica botrányt, vagy éppen Trump elnök fiókjának törlését a főbb közösségi média felületekről a Capitolium ostromát követően. Ezek a botrányok, ahogy tapasztaltuk befolyásolhatják a demokratikus folyamatokat, így például a választásokat. Ez hosszabb távon beláthatatlan következményekhez vezethet, alááshatja a demokráciába vetett állampolgári bizalmat.
„Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de életem végéig harcolni fogok azért, hogy elmondhasd” – szól egy Voltaire-nek tulajdonított mondás.
A Big Tech és különösen a közösségi média tehát nem csupán az üzleti szférát változtatta meg alapjaiban, hanem a nyilvános internetes kommunikációt, illetve tartalom előállítást is. Ma már egy pár kattintással létrehozható Twitter, Facebook vagy TikTok-fiók útján bárki tartalom előállító lehet. Ez korábban soha nem látott gyorsaságú információ áramlást tesz lehetővé. Ez azonban számos negatív következménnyel is jár. A közösségimédia-szolgáltatók által használt algoritmusok alkotóik értékrendje szerinti személyre szabott hírfolyamot generálnak a felhasználók számára. Így azok a felhasználók személyes érdeklődési köréhez illeszkedő tartalmakat jelenítik meg.
Fennáll tehát a veszélye, hogy a közösségi médiában egy felhasználó számára elérhető információ ezáltal rendkívül egysíkúvá válik és egy szűrőbuborék (ún. filter bubble) alakul ki.
Másrészt a hagyományos újságírással járó szerkesztői felelősség visszaszorulásával a hamis hírek (fake news) és a gyűlöletbeszéd (hate speech) is egyre nagyobb teret nyerhet. Ez nem egy újkeletű dolog. Új kihívást jelent azonban ezeknek a növekedési üteme és a terjedés korábban nem tapasztalt gyorsasága, illetve a globális jellege. „Sajtóhelyreigazításra” azonban nincs mód.