Erre tessék gombot varrni, Magyar úr! Az Európai Bizottságnak pedig ezúton is hálásan köszönjük
Némelyeknek egyszerűen mindig sikerül olyan szögből nézni az eseményeket, ahonnan Magyarország egy merő lúzer. Francesca Rivafinoli írása.
A járványra tekintettel, de a nyilvánosság tájékoztatása nélkül függesztette fel Románia részlegesen az Emberi Jogok Európai Egyezményének alkalmazását. Az ún. derogációval élve a román kormány tulajdonképpen önálló mérlegelése szerint korlátozhat olyan alapjogokat, amelyeket az Egyezmény rögzít. Az Egyezmény felfüggesztése adott esetben hátrányosan érintheti a helyi magyarságot is.
Románia azt követően jelentette be az Európa Tanács felé az Emberi Jogok Európai Egyezménye 15. cikkének alkalmazását, hogy szükségállapotot hirdetett a járvány kapcsán. A bejelentés szerint a szabad mozgás, a magán- és családi élethez való jog, az otthon sérthetetlensége, az oktatáshoz való és a gyülekezési jog, a magántulajdonhoz való jog, a sztrájkjog és a gazdasági szabadság kerülnek zárójelbe a rendkívüli jogrend idejére.
Az Egyezmény 15. cikke háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén lehetővé teszi a részes államok számára, hogy az Egyezményben foglalt kötelezettségeiktől eltérő intézkedéseket tehessen a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben. Az Egyezmény 15. cikkének alkalmazása során az élethez való jog, a kínzás és a rabszolgaság és kényszermunka tilalma továbbra is érvényesül, emellett továbbra sem lehet büntetést kiszabni törvényi rendelkezés nélkül.
A 15. cikk alkalmazása lehetőséget ad Romána számára arra is, hogy – az arányosság elvének és a diszkrimináció tilalmának megfelelően - olyan intézkedéseket is megtegyen, amelyek szoros összefüggésben állnak a nemzeti kisebbségek jogait biztosító egyezményekkel (pl. Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, Nyelvi Charta), különösen az oktatáshoz való jog és a gyülekezési jog területén (ezen jogok korlátozása miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága nem ítélheti el Romániát, ha az intézkedéseket a szükségállapot idején hozta).
Románia bejelentése kapcsán több kritika is napvilágot látott az elmúlt napok során: az ügyben maga az Európa Tanács is elmarasztalólag szólalt fel. Az ET szóvivője szerint a részes államok nem hivatkozhatnak alappal a járványhelyzetre akkor, ha derogációt kérnek az Egyezmény bizonyos rendelkezései alól. Az ET álláspontja, hogy az Egyezmény 11. cikke (gyülekezés és egyesülés szabadsága, valamint ezen jogok korlátozhatósága) lehet irányadó a jelenlegi járványhelyzetben, ezt azonban a tagállamok ténylegesen alkalmazzák is. Az ET emberi jogi főbiztosa arra is felhívta a részes államok figyelmét, hogy az emberi jogok még a koronavírus-járvány idején sem relativizálhatók.
Cristi Danilet bíró, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) volt tagja szerint az Egyezmény olyan fontos garancia az alapjogok biztosítására, amit komolyan kellene venni, a román kormány azonban mindenféle konzultáció nélkül, átláthatatlan módon hoz azonnali döntéseket. „Erdogan Törökországa cselekedett hasonlóan, hogy a szabályok kijátszásával rács mögé küldhesse és elítélhesse a rendszer ellenzőit” – nyilatkozta Danilet.
Diana Hatneanu emberi jogi ügyvéd szerint a román kormány lépése „eltúlzott és aránytalan”, mivel a járványügyi vészhelyzet még súlyossága ellenére sem tekinthető a háborús helyzettel összemérhetőnek, amelyre a 15. cikket kitalálták. Az ügyvéd emiatt tanácstalan a tekintetben, hogy
A Helsinki Bizottság elsősorban azt kifogásolta, hogy a román nyilvánosságnak csaknem egyhetes késéssel, egy külföldi hírügynökség útján értesült az Egyezmény hatályának felfüggesztéséről.
A derogáció óta a különleges jogrend idején mindeddig nem érte közvetlen hátrány a magyar közösséget. A román kormány mindeddig nem reagált azokra a bírálatokra, amelyeket az Európa Tanács vagy az emberi jogvédők megfogalmaztak a lépéssel kapcsolatban.
A kormány döntése annak tükrében is aggasztó, hogy azt üzeni mind saját állampolgárai, mind pedig a nemzetközi közösség számára, hogy
és attól tart, hogy később támadások érhetik emiatt.