Magyar zsidó gyökerek, nagyvilági életmód, háborús megpróbáltatások, egzotikus kalandok s végül elmerülés a nagyvárosi jazzvilágban: Pannonica de Koenigswarter nem mindennapi élete sűrű összefoglalója lett a huszadik század változásainak.
2022. január 12. 15:18
p
0
0
0
Mentés
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
„Jazz bárónőnek emlegetik. Egy fekete férfival él együtt, egy zongoristával. A háborúban Lancaster bombázókon repült. A narkós szaxofonista, Charlie Parker a lakásában halt meg. Öt gyereke volt, és 306 macskával élt együtt” – sorolja Hannah Rothschild Pannonica – A lázadó bárónő című könyvében, milyen híreszteléseket hallott családjában dédnagynénjéről, Kathleen Annie Pannonica Rothschildról, vagy ahogy a New York-i jazzkocsmavilág nevezte: Nicáról. A bárónő kalandos élete több filmkészítőt, számos zenészt és nem egy szerzőt megihletett – nem véletlenül.
Pannonica de Koenigswarter 1913-ban született, apja az angol Nathaniel Charles Rothschild, anyja pedig egy nagyváradi magyar zsidó, Wertheimstein Rózsika volt. Nica gyerekkora páratlan luxusban, ám unalmasan telt. „Az egyik vidéki birtokról a másikra hurcoltak, előre lefoglalt, steril pullmankocsikban, miközben éjjel-nappal dajkák, nevelőnők, nevelők, inasok, lakájok, sofőrök, lovászok hada felügyelt” – emlékezett vissza egy alkalommal. Változást első ízben házassága hozott: 1935-ben kelt egybe Jules de Koenigswarterrel, a francia diplomatával, akivel 1951-ig éltek házasságban. A férfi határozott, vezető típus volt, a mondák szerint kedvesét inkább utasította, mintsem megkérte, hogy legyen a házastársa. Hannah Rothschild szerint szabad lelkű dédnagynénje párválasztásával „egyik ketrecből a másikba került”, s a maga szenvedélyét háttérbe szorítva igyekezett megfelelni a rá szabott szerepnek. Franciaországba költözött, gyerekeket szült, háztartást vezetett, és óriási, előkelő partikat adtak abondant-i kastélyukban.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.