Új kötelező védőoltások jöhetnek!

2017. október 6. 05:54

Hamarosan döntés születik arról, hogy a magyar oltási rendbe vegyenek-e be új vakcinákat, s ha igen, milyeneket. A lehetséges jelöltek közt a meningococcus, a hepatitisz A, a rotavírus és a bárányhimlő elleni szer is szerepel.

Ez utóbbit általában a könnyű lefolyású, kevéssé veszélyes gyermekbetegségek között tartjuk számon, pedig mint Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a medicalonline.hu portálnak elmondta, ennek a varicella vírus okozta fertőzésnek is lehetnek súlyos szövődményei, nem is olyan ritkán.

Póta György szerint az esetek 10 százaléka kimondottan súlyos esetnek számít, amely akár idegrendszeri, akár lágyrész károsodást is okozhat. Úgy véli, már önmagában ez a tény is indokolja a védőoltás kötelezővé tételét, amelyet jelenleg a szülők külön kérésére adnak be a gyermekorvosok; mivel két egymást követő oltásról van szó, a két ampulla vakcina közel 20 ezer forintért vásárolható meg. Nem véletlen egyébként, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásában is szerepel a bárányhimlő elleni oltásos védelem. A világon ugyanis évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 végződik halállal. Európában éves szinte 3-4 millió esetet tartanak nyilván, közülük 18–24 ezren kórházi kezelésre szorulnak, s 80 ember hal bele a betegségbe, illetve a szövődményekbe.

Az évente előforduló megbetegedések száma Magyarországon sem elhanyagolható, bár ezzel kapcsolatban különböző számok jelennek meg. Egy biztos: a gyermekorvosok évente több mint 30 ezer esetet jelentenek. Ugyanakkor az időskori övsömörök – amely a bárányhimlőn átesett emberek második bárányhimlős betegsége – arra utalnak, hogy egy, a gyermekbetegségen túlmutató, komplex kórképről van szó.

Egy teljesen normális, enyhe lefolyású bárányhimlő is gyengíti az immunrendszert, s ezáltal a szervezet ellenálló képességét. Ennek következtében a bárányhimlőből kigyógyult kisgyerek még heteken keresztül fogékony a banális, közösségi fertőzésekre, amelyekre nincs adekvát, oki terápia, a gyógyítás ezekben az esetekben magára a szervezetre hárul, amelynek képesnek kell lennie e fertőzések legyőzésére. Mivel a bárányhimlő fő szezonja leginkább az esztendő utolsó és első hónapjára – decemberre-januárra – esik, az utána jelentkező influenzajárványban mindig azok a gyermekek betegszenek meg súlyosabban, akik az előző hetekben bárányhimlősök voltak. S ezekben az esetekben ráadásul – hangsúlyozta Póta György – a varicella nem is súlyos, hanem normális korábbi lefolyásáról van szó!

A beteg környezetét is érdemes oltani

Arra a kérdésre, hogy például testvérek esetében, amennyiben az egyikőjük megbetegszik, érdemes-e megelőzés céljából beoltatni a másik gyermeket, Póta György elmondta, hogy ez a megoldás is működik orvosi szempontból. Ezek a betegségek úgynevezett inkubációs lappangási idővel rendelkeznek, tehát a vírus szervezetbe kerülését követően 14 – egyes vélemények szerint 21 nap – után válik láthatóvá a betegség. Minimum egy nappal a pöttyök megjelenése előtt már fertőz, ezért széles kiterjedésűek a bárányhimlő járványok. A varicella fertőző képessége egyébként annyira erős, hogy egyetlen vírushordozó 15–20 perc alatt mindenkit képes megfertőzni, aki vele egy légtérben tartózkodik. Amennyiben egy óvodai csoportban megjelenik a bárányhimlő, a következő 72 órában még érdemes beoltatni a többieket, bár ez nem mindig jelent 100 százalékos védelmet – hangsúlyozta a HGYE elnöke –, az viszont bizonyított tény, hogy a mégis bekövetkező betegség sokkal könnyebb lefolyású.

A bejegyzés trackback címe: http://egeszseg.mandiner.hu/trackback/30794