Szegedi kutatók fémionokkal küzdenek a rák ellen

2017. június 11. 22:55

Szinte havi rendszerességgel kapunk hírt valamilyen új, ígéretes kutatásról, mely a rák gyógyítását célozza. Ezek többféle irányban folynak, a daganatos sejtek táplálék-utánpótlásának elvágásától a programozott sejthalál elősegítéséig, s mindegyik működőképesnek tűnik. Viszont ritkán találkozunk olyan kisérletsorozattal, mely nemcsak a rákgyógyításban lehet hasznos, hanem más, jelenleg gyógyíthatatlan betegségekben is segítséget jelenthet. Ráadásul, ahogy az MTI közleménye beszámol róla, hazai projekt, a Szegedi Tudományegyetem kutatói végzik.

 A közlemény szerint a mintegy 879 millió forintos uniós támogatással megvalósuló program célja, hogy a résztvevő vegyészek, biológusok, gyógyszerészek és kutatóorvosok egyrészt fémiont tartalmazó gyógyhatású vegyületeket fejlesszenek, másrészt az emberi szervezet fémion háztartásával és annak felborulásával kapcsolatos vizsgálatokat végezzenek. A felfedező kutatás stádiumában lévő program része a gyógyszerjelölt molekulák hatékonyabb célba juttatása, a klinikumban még nem alkalmazott új módszerek kidolgozása is.
   
 A rákos betegségek kezelésére néhány fémion – például a platina, a ruténium, a ródium, a gallium, a réz – jól alkalmazható. Ezek közül például a platina már harminc éve használatos a gyógyításban. Ezek a fémionok azzal képesek a tumoros betegséget gyógyítani, hogy a rákos sejtek szaporodását gátolják, ám veszélyeztetik az ép szöveteket is. E negatív hatásokat – például a kemoterápiát kísérő rossz közérzetet, hajhullást – úgy szeretnék mérsékelni a szegedi egyetem kutatói, hogy fémionok vegyületeit állítják elő. A fémion hasznos hatását mintegy „becsomagolják" azzal, hogy szerves vegyületekhez kapcsolják. E szerves vegyületek önmagukban is lehetnek rákellenesek, és e gyógyhatásukra „​ráerősít" a hozzájuk kapcsolt fémion.
    
A fémionok káros mellékhatása azzal is mérsékelhető, ha a gyógyszerjelölt fémvegyületeket sikerülne csakis a rákos szövetekbe juttatni. A rákos szövetek speciális tulajdonságait kihasználva – többek között – azt tervezik, hogy a majdani gyógyszernek olyan változatát juttatják be a szervezetbe, amely nem károsítja az ép sejteket, ám ez az anyag az oxigénhiányos rákos sejtek környezetében átalakulna, és abból felszabadulna a valódi, a sejtburjánzást gátló gyógyszer.
   
 Betegséghez vezethet, ha az élő szervezet számára létfontosságú, tíznél is több fémionnak a különböző sejteken, szöveteken belül szabályozott koncentrációja felborul. A szakemberek az Alzheimer-kóros betegek agyszövetében megjelenő, többek között rezet nagy koncentrációban tartalmazó amyloid plakkokat is vizsgálják. Emellett a Duchenne-szindróma, a gyermekkori izomelhalás kapcsán további genetikai eredetű betegségek gyógyításának az eszközét is keresik az SZTE kutatói.
   

Az innovatív megoldások új lehetőségeket tárhatnak fel a gyógyszerjelölt fémvegyületek kifejlesztésében. A projekt újdonsága az is, hogy összetett módon vizsgálja a gyógyszerjelölt kismolekulák biológiai rendszerekkel való kölcsönhatását, s ezzel a hatékonyabb gyógyszerfejlesztést segíti.   

 

*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta

 

A bejegyzés trackback címe: http://egeszseg.mandiner.hu/trackback/30459