Az agystimuláció akadályozhatja meg a hazudozást

2017. április 15. 02:23

Néha egy orvosi kisérlet eredménye nem azért elszomorító, mert sikertelen, hanem mert a konklúzió önmagunkról való képünket kérdőjelezi meg. Ilyen az a vizsgálat is, melyről az Origo számolt be az MTI híre alapján, s amely szerint az őszinteségünk egyszerűen célzott agyi stimulációval befolyásolható.

A kutatás 145 egyetemista résztvevője kockajátékot játszott. Nyereményüket úgy növelhették, ha hazudnak a kockán szereplő pontok számáról. A résztvevők gyakran mondtak valótlan összeget, sokan azonban őszinték maradtak. Nyolc százalékuk állandóan hazudott, hogy növelje nyereményét – számoltak be megfigyeléseikről a PNAS című szaklapban a Zürichi, a Chicagói és a Harvard Egyetem kutatói.

„A legtöbben esetenként mérlegelik azt, hogy egyéni érdekeik szerint cselekszenek vagy őszinték lesznek. Ők néha-néha csalnak, de nem minden alkalommal" – magyarázta Michel Marechal, a Zürichi Egyetem szakértője.Annak kiderítésére, hogy mely agyi struktúrák vesznek részt a mérlegelésben, a kutatók az úgynevezett jobboldali dorsolaterális prefrontális kérget stimulálták. Ehhez transzkraniális mágneses ingerlést alkalmaztak, egy non-invazív agyi képalkotó eljárást, amely az agysejteket érzékennyé, ezáltal aktívabbá teszi.

A fejbőrre helyezett elektródákon keresztül gyenge árammal ingerelték a területet. Erről az agyi régióról ismert, hogy az intellektuális cselekvések tervezésében és a konfliktusok monitorozásában fontos szerepet játszik. Amikor a kutatók a résztvevők ezen agyi területét stimulálták, azok kevesebbet hazudtak. A notórius hazudozóknál ugyanakkor a stimuláció hatástalan maradt.

– „A stimuláció elsősorban olyan embereknél erősíti az őszinte viselkedést, akiknél a hazugság eleve morális konfliktust okoz. Azokat azonban nem befolyásolja, akiket csak előnyük maximalizálása érdekel" – fejtette ki Christian Ruff, a kutatás vezetője.
Az agyi stimuláció csak az önző és erkölcsös viselkedés közötti dilemma során működik, morális aspektus nélküli mérlegelés esetén nem.

Szintén nincs hatása, ha két morális motívum közötti konfliktusban kell dönteni, például ha az egyén az őszinteség és azon lehetőség között dilemmázik, hogy egy másik személyen segítsen.A kutatás eredményei fontos lépést jelentenek az őszinte viselkedés mögötti folyamatok megismerésében – írja az egyetem.

A tanulmány azt a kérdést is felveti, mennyire alapul az őszinteség biológiai hajlamokon.  „Ezek az agyi folyamatok alapvetőek lehetnek az őszinteség egyéni különbözőségei szempontjából, ez akár patologikus elváltozások formájában is megjelenhet" – fejtette ki Ruff.

Hatása lehet a joggyakorlatra is

Az elmélet egyelőre bizonyításra vár: ha igazolást nyer, annak a joggyakorlatra is hatása lehet.  „Amennyiben az őszinteség biológiai adottságokra vezethető vissza, úgy adódik a kérdés, hogy milyen mértékben vonhatók felelősségre az emberek a viselkedésükért" – fogalmazott Marechal. Walter Paulus, a Göttingeni Egyetem klinikai neuropszichológiai intézetének vezetője, aki nem vett részt a kutatásban, kifejtette: számos tanulmány mutatta már be, hogy az elektromossággal sok mindent lehet előidézni az agyban, funkcionális és strukturális változások is kiválthatók. Az Egyesült Államokban depresszióban és agyi tumorokban szenvedő pácienseket is kezelnek agyi stimulációval.

A kutatók remélik, hogy eredményeik segítségével olyan módszerek fejleszthetők, amelyek segítik a hazugságok leleplezését és a kóros hazudozók kezelését. Paulus szerint gyakorlati haszna nincs az új módszernek.

*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta

A bejegyzés trackback címe: http://egeszseg.mandiner.hu/trackback/29817