Így vált ki a stressz infarktust

2017. január 19. 02:55

Az, hogy a folyamatos stressz árt a szívnek és az agynak, sőt, akár infarktust vagy stroke-ot is okozhat, régóta ismert tapasztalati tény. De azt, hogy pontosan milyen folyamatok játszódnak le ilyenkor, csak most kezdi feltérképezni egy amerikai kutatócsoport-számolt be az MTI.

A szakemberek úgy vélik, hogy a stressz ugyanolyan fontos tényező lehet, mint a dohányzás és a magas vérnyomás, és az érintett betegeknek segíteni kell stresszoldásban.

Az érzelmi stresszről régóta köztudott, hogy növeli a szív– és érrendszeri betegségek kockázatát, ám kevésbé volt ismert, hogy ez milyen úton megy végbe. A Harvard Egyetem orvostudományi karának kutatócsoportja kimutatta az érzelmek feldolgozásában elsődleges szerepet játszó agyrégió, az amigdala fokozott tevékenységét, ami segít megmagyarázni a kapcsolatot a szív– és érrendszeri betegségekkel.
   
A szakemberek úgy vélik, az amigdala jelzi a csontvelőnek, hogy több fehérvérsejtet termeljen, ami hatással van az artériákra, gyulladást okoz bennük. Ez okozhat szívinfarktust, az angina pectorisnak nevezett mellkasi fájdalmat vagy stroke-ot. Stresszes állapotban az agy ezen területe jól jelezheti szív– és érrendszeri események bekövetkezését.
   
 A kutatók két különböző tanulmányból vonták le következtetéseiket. Az első 293 beteg agytevékenységét vizsgálta, továbbá a csontvelőt, a lépet és érrendszerüket. Négy éven át követték a pácienseket, hogy kiderítsék, kifejlődött-e szív- és érrendszeri betegség.
   
 Ezen időszak alatt 22 betegnél találtak ilyen betegségeket, és ők voltak azok, akiknél az amigdala fokozott tevékenységét mutatták ki – ismertette a tanulmányt a BBC honlapja.
   
 A második kisméretű kutatás során 13 betegnél kutatták a stressz szintje és a szervezetben lévő gyulladásos folyamatok közötti kapcsolatot. Kiderítették, hogy akiknek a legmagasabb volt a stressz-szintjük, azoknál volt a legintenzívebb az amigdala tevékenysége, valamint a vérben és az artériákban több bizonyítékot találtak a gyulladásra.
   
 Ahmed Tawakol, a kutatás vezetője elmondta: „Eredményeink páratlan betekintést nyújtanak abba, miként vezet el a stressz szív– és érrendszeri betegségekhez. Ennek alapján a stresszoldás olyan előnyökkel járhat, amelyek túlmutatnak a lelki egészség javításán."
   
 Az amigdala mandulaformájú neuroncsoportokból áll, amelyek mélyen az agy halántéklebenyének középső részében találhatók. Az amigdala embernél is, állatnál is fontos szerepet játszik a félelemre és az örömre adott válaszban. A szakemberek hangsúlyozták, hogy kutatásaikat folytatni kell ahhoz, hogy az eredményeket megerősítsék.

 

*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta

A bejegyzés trackback címe: http://egeszseg.mandiner.hu/trackback/27905