Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2016. november 15. 15:31

A romantikus szólam szerint az első szerelmedre mindig emlékezni fogsz. Amerikai tudósok egy egészen más találkozást vizsgálva jutottak hasonló következtetésre, mikor a különféle influenzatörzseket és az emberi szervezet ezekre adott reakcióit vizsgálták-adta hírül az MTI.

A Science tudományos folyóiratban közölt tanulmány készítői az A típusú influenzavírus 18 törzsét és a vírus felszínén lévő hemagglutinin nevű fehérjét vizsgálták meg – írta a BBC News.

A szakemberek szerint ennek a fehérjének mindössze két típusa van és az ember azzal szemben lesz védett, amellyel először találkozik a szervezete, a másik azonban továbbra is fenyegetést jelent a számára.
   
A tucsoni Arizonai Egyetem és a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az eredményeik magyarázatot adhatnak arra, hogy egyes influenzajárványok miért okoznak több halálesetet és súlyos megbetegedést a fiatalok körében.
   
Amikor az ember immunrendszere először találkozik egy influenzavírussal, az ellenanyagot, antitesteket kezd termelni, hogy megcélozza a vírus felszínéből –nyalókaszerűen – kiálló hemagglutinin receptorfehérjét, amelynek tehát csak két változata van.
   
A Michael Worobey vezette kutatócsoport „kék és narancssárga nyalókákat" különböztetett meg. A szakemberek szerint az 1960-as évek vége előtt született emberek a „kék nyalókás" influenzavírusoknak – H1 vagy H2 – voltak kitéve gyerekkorukban. Az életük folyamán ők ritkán betegedtek meg másik „kék nyalókás" influenzavírusoktól, mint például a madárinfluenza néven ismert H5N1, de belehalhattak a „narancsságra" H7N9 típusú influenzába.
   
Pont az ellenkező jelenség figyelhető meg azoknál, akik az 1960-as évek végén születtek és így a „narancssárga nyalókás" influenzavírusnak – H3 – voltak kitéve.
   
A kutatók a H5N1 és a H7N1 madárinfluenza-vírussal fertőzött emberek kezelési adatait vonták vizsgálat alá. Az eredmények 75 százalékos védettséget mutattak a súlyos betegség kialakulásával és 80 százalékos védelmet az elhalálozással szemben azoknál a pácienseknél, akik gyermekkorukban ugyanilyen fehérjéjű vírusoknak voltak kitéve.
   
Worobey szerint az eredmények magyarázatot adhatnak arra, hogy az 1918-as influenzajárvány miért volt pusztítóbb a fiatalok körében. „Azokkal a fiatal felnőttekkel a H1-es típus végzett és az évtizedekkel később elemzett vérminták szerint elég nagy a valószínűsége, hogy az érintett személyek H3-as típussal találkoztak elsőként gyermekkorukban vagy védtelenek voltak a H1-gyel szemben" – magyarázta a szakember.

 

*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta

A bejegyzés trackback címe: http://egeszseg.mandiner.hu/trackback/26420


Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó