A világhírű tudós szerint a jelenlegi helyzet „tragikus és hosszú távon fenntarthatatlan”. Szerinte hamarosan meg fog szűnni ez az állapot, ha másképp nem, bírósági úton.
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar fizikussal készített nagyinterjút a Telex, amelyben a tudós többek között arról is beszélt, hogy a nyolcvanas évekkel ellentétben egy magyar kutatónak már nem feltétlenül kell elhagynia hazáját ahhoz, hogy a megfelelő szinten folytathassa kutatásait.
Krausz az ELI-ALPS kutatóintézetet és a Wigner kutatóközpontot emelte ki, mint olyan helyeket, ahol péládul hazánkban is világszínvonalú kutatás folyhat.
Gyökeresen változott a helyzet ahhoz képest, amilyen akkor volt, amikor elvégeztem a BME-t.
Vannak olyan projektek, ahol abszolút jó lelkiismerettel tudom mondani ezt” – hangsúlyozta. A fizikus megemlítette az általa vezetett Kutatási Kiválósági Tanácsot is, amelynek tevékenysége kifejezetten arra irányul, hogy a magyar kiválóságokat visszahozzák Magyarországra. Mint mondta, külföldön is bevett gyakorlat, hogy egy-egy kutató éveket tölt külföldön, de Németországban például a kutatók vissza is térnek, ez Magyarországon egyelőre nem jellemző, ezen szeretnének változtatni.
A Telex kérdésére, hogy a fiatal kutatókat milyen helyzetbe hozza, hogy az egyetemek alapítványosítása miatt elesnek a Horizon- és Erasmus-programoktól, azt mondta, hogy tragikus a helyzet, ami hosszú távon nyilván nem tartható fenn. „Bizakodom, sőt, meg is vagyok győződve, hogy hamarosan meg fog szűnni ez az állapot, maximum egy-két év alatt, ha másképp nem, bírósági úton. A magyar rendszer teljesen rásimul a Nyugat-Európában használatos rendszerre, ugyanaz a működési elv.
Ez az eredménye az Európai Unió kettős mércéjének velünk szemben, nem csak ebben a tekintetben”
– hangsúlyozta.
Ezt is ajánljuk a témában
A Nobel-díjjal kitüntetett fizikussal egyebek mellett a móri gyermekévekről, kitartásról, magyarságról és egy úttörő magyar projektről beszélgettünk. Interjúnk.
A tanárok helyzetéről úgy vélekedett: „A lehető legnagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a tanári pályára a legmotiváltabb, legrátermettebb tanárok menjenek, és ezt nem lehet másképp, mint anyagi megbecsüléssel” – mondta.
Mint a világhírű tudós tájékoztatott: György László, a Nemzetgazdasági Minisztérium kormánybiztosa egyeztetett vele egy tanulmányról, amely azt mondta ki, hogy a lehető leghamarabb az OECD-országokon belül a tanároknak a diplomások átlagfizetésének 80 százalékát kell keresniük. „Kikérte a véleményemet a tanulmányról, ezzel kapcsolatban azt mondtam, hogy ez egy jó lépés, de csak rövid távon, mert minimum a 100 százalékot kell megcélozni középtávon. Ezt be is építette az anyagba” – hangsúlyozta a kutató.
Krausz Ferenc 1962-ben született Móron. 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen párhuzamosan elméleti fizikusi oklevelet szerzett. Lézerfizikai kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében Bakos József irányítása alatt kezdte meg, doktori tanulmányait a Bécsi Műszaki Egyetemen folytatta, 1991-ben lézerfizikából doktorált, 1993-ban habilitált. Az egyetemen később docensként, majd professzorként dolgozott, osztrák állampolgárságot is szerzett. 2003 óta Németországban él, a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004-től a müncheni Lajos–Miksa Egyetem kísérletifizika-professzora. 2003-tól az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, 2005 óta a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora, 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 2020 és 2023 között a hazai Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagja volt. Úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, köztük a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. Krausz Ferencet az attofizika tudomány megalapítójaként tartják számon. 2022-ben fizikai Wolf-díjat kapott kutatótársaival az ultragyors lézertudomány és az attoszekundumos fizika területén végzett úttörő szerepéért. 2023-ban Pierre Agostini és Anne L’Huillier kutatókkal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott az általuk kifejlesztett, „az elektronok anyagbeli viselkedésének tanulmányozására szolgáló, attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért”.
Tavaly kapott Nobel-díjat, most a Műegyetem Neumann professzori címét vehette át, a BME hallgatóinak tartott előadásában pedig egy fontos problémáról beszélt.
A Nobel-díjas biokémikus azt is elárulta, mi hiányzik az életéből.
Egy komoly oktatási intézményről van szó.
Sorozatot forgatnak Kemény Dénes legendás vízilabdázóiról is.
A vallomás alapján Juraj C. szándékosan célzott úgy, hogy biztosan ne veszélyeztesse Fico életét.
A hegymászó a Mount Everest csúcsát vette célba oxigénpalack nélkül, sorra vesszük a tragédia napjait, s az azóta történteket.
Karácsony Gergely „méhlegelőket” (azaz gazt) növeszt, Tarlós István pedig 10 ezer új fát telepített.
